Livo László írása
Ha azt vizsgáljuk, hogy mit hoz hazánk számára az EU által erőszakolt zöld átállás, akkor érdemes egy gondolat kísérletet végeznünk. Ehhez természetesen a pillanatnyi villamos energia stratégiánk eredményét kell összevetnünk a napokban megcélzott változtatással, ami röviden szólva éves szinten csaknem kétszeresére növeli a zöld villany termelést. Már ha a Napunk így akarja. Hiszen a szél is a Nap ajándéka, ahogyan a víz körforgása és a biomassza (benne természetes élelmiszereink) is. Napunk energia szolgáltatása évről-évre különböző, még ha ez az átlagtól való eltérés általában nem túl magas, akár pozitív akár negatív irányban.
Ám ahogyan népi mondásunk tartja „az ördög a részletekben rejtőzik”. Nézzük meg tehát a fizika alapján számított nem lényegtelen tényeket is. Azért tehetjük ezt, mert a fizika a számtan segítségével a (lehetséges) JÖVŐT mutatja meg.
A mai meleg nyárban lehetőségeink igencsak szűkösek, mint a 2. sz. ábra mutatja. Napi villany importunk akár a 65%-ot is meghaladhatja, ami az önmagában is ijesztő átlagáron számítva akár 40-60 millió Euro államadósság növekedést hozhat egyetlen 24 óra alatt. A geopolitikai befolyásolhatósági kitettségen túl. Hiszen ilyenkor az import másnak is szükséges…
A hivatalos statisztika szerint 2025-ben 48,338 TeraWattóra villamos energiát fogyasztottunk el. Amiből társadalmi összefogással csupán mindössze 35,616 TWh-t állítottunk elő. A többi importból érkezett. Erre kiszámított igényünk tehát 26,32% volt.
Kíváncsiságunk tárgya az, hogy „új” zöld stratégiánkkal amit „Nap Szél Atom” szlogennel jellemezhetnénk, le tudunk-e menni 20% alá? A kérdés pontos megválaszolását nehezíti, hogy a Természet pillanatnyi hatásait csupán visszamenőleg tudjuk figyelembe venni. Ám egy statisztikai átlagot képezve jó közelítéssel számíthatunk egy határ intervallumot, ahová import kitettségünk értéke várhatóan bele esik majd.
A számításhoz hívjuk segítségül az 1. sz. táblázatot, mert tartalma gondolat kísérletünk feltételein alapszik. Melyek összehasonlítható eredményeket adnak. Legfontosabb feltételünk, hogy az áramot adó berendezések teljes éves üzemidejük alatt hiba nélkül folyamatosan termelnek. Így karbantartásra nincs szükség. A Természet pedig abban segít bennünket, hogy a zöld technológia maximális hatásfokkal üzemelhet, hiszen felhőtlen ég és folyamatos napsütés mellett állandóan fúj a maximális intenzitású szél. Mindez pedig az éves 2100 átlagos napos órát, illetve a 2300 maximális sebességű szeles órát eredményezi. Fontos feltétel még, hogy a nap és a szél esetében nem a beépített teljesítményt, hanem a hatásfok által meghatározott hasznos teljesítményt kell figyelembe vennünk. Hiszen a fosszilis és atom áram termelők esetében is ezzel számolunk.
Példaként álljon itt, hogy egy 250 MW hasznos teljesítményű földgáz turbina 40%-os hatásfoka azt jelenti, hogy óránként 625 MWh földgáz energiát igényel, ami hőértéken 2250 GigaJoule. Vagyis 63560 m3 földgázt éget egy óra alatt.
Az is feltűnhet kérdésként, hogy az akkumulátor sorban írt számérték mennyi időre elegendő villamos áramot takar. Ha figyelembe vesszük áram fogyasztásunk napi átlagát akkor 2025-ben 132 GWh-t kapunk. Ha pedig ezt 20 lábas tengeri konténerekbe szerelt 2,5 MW/5 MWh kapacitású LiFePo akkumulátorokból építjük fel, akkor a 26400 db konténer ⁓79 hektáron férhet el, kettő órányi villamos áramot biztosítva. Tehát 24 órás kimaradás esetén 12-szer ennyi akkumulátorra, és területre van szükség.
Ha tovább böngésszük a táblázatot, megkaphatjuk a napelemekkel már elfoglalt és a széltornyokkal elfoglalni tervezett területeink méretét is. A közüzemi naperőművek 90000 ha, a tervezett és meglévő szél erőmű parkok 19608 hektárt foglalnak majd el. Így 2030-ban az összes hely amin mező- és erdőgazdasági termelés nem folytatható kishíján 110 négyzetkilométer lehet. S mindez 2025-höz képest növekvő áram import igény mellett történik majd.
Ha viszont 1200 millió tonnányi Visontán és Bükkábrányban lévő lignitünkre alapozunk, akkor 25 esztendő távlatában 4000 MW-nyi erőművet 8 db 500 MW-os új blokkból 4000 milliárd Forintból megépítve csupán 14 négyzetkilométert elfoglalva áram import igényünk 2030-ra gyakorlatilag nullára csökkenhetne…
Végül táblázatunk arra is jó, hogy levonhassuk az eltelt 20 esztendő zöld áram gyakorlatának tapasztalatát. A biztonságos villamos áram ellátásról a fizika azt mondja számunkra, hogy kell lennie alap erőműveknek. Ezek folyamatosan azonos mennyiségű áramot termelnek az év napjainak minden másodpercében, azaz 8760 órán át. A rájuk épülő zsinór termelők is folyamatosan, de önműködő szabályozással biztosítják a terhelés (fogyasztás) pillanatnyi értéke miatt változó 50 Hertzes frekvencia állandóságát. Így oszlik meg az áramtermelési feladat az atom, szén, földgáz üzemű erőművek között.
A vízi-, nap-, szél „erőművek” is jelentős lehetőséget tartogatnak. Azonban a közüzemi ellátásban alkalmazásuk nem szerencsés. Az „Ő” helyük ott van, ahol termelésüket azonnal el tudja használni a 4,3 millió otthon és/vagy a saját erőművét létre hozó vállalkozás. Ők ugyanis az így stabilan működő és folyamatosan rendelkezésre álló közüzemi hálózatról akkor vételeznek, ha saját akkumulátoraikban tárolt tartalékuk már elfogyott.
Legvégül meg kell említeni, hogy a biomasszát, szemetet, biogázt égető és geotermikus energiát, vízi energiát használó erőművek jelentősége csekély kapacitásuk miatt csak alárendelt ám értékükön megbecsülendő lehet hazánkban is. S ha a fizika tanítását komolyan vesszük és alkalmazzuk is, akkor Magyarországunk energetikája nemcsak biztonságos, hanem egyenszilárdságú és szuverén lesz.
Mindezt pedig saját energiahordozóink tehetik folyamatosan lehetővé. Úgymint: Uránunk, lignitünk, szeneink, földgázunk, vizeink, biomasszánk, meg-megújuló szemetünk, Napenergiánk, csekélyke szelünk. Mindegyik a maga helyén és mértékén…
(Nem elvetendő részletek a www.energiaakademia.lapunk.hu honlapon)
A cikk egyéni véleményt tükröz, annak tartalma nem feltétlenül tükrözi a kiadó, vagy a szerkesztőség álláspontjait.
