Akkumulátorgyártáshoz használt, magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem mellett kiömlő szennyvízben. A Greenpeace-t február végén a gyár melletti csőtöréshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A minták laboratóriumi vizsgálata jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatta ki.

Reprodukciót károsító oldószer került ki a Samsung-gyár közelében lévő gödi földekre. A születendő gyermekek egészségére veszélyt jelentő N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyületet az akkumulátorgyártásban is használják. A mérgező anyag súlyos szemirritációt okozhat, valamint irritálhatja a bőrt és a légutakat.  

A Greenpeace ezért azt követeli, hogy 

• a hatóságok a lehető leghamarabb tisztázzák a szennyező anyag eredetét, és ha az akkumulátorgyár a forrása az NMP-nek, akkor végre biztosítsák, hogy ne történjenek további szennyezések;

• a kormány erősítse meg a hatóságokat, biztosítsa azok függetlenségét, hogy azok valóban fel tudjanak lépni a szennyezések ellen;

• legyen a szennyezőkkel szemben sokkal hatékonyabb a fellépés, szülessenek arányos, elrettentő büntetési tételek;

• folyamatos és nyilvánosan azonnal elérhető monitoring mérések biztosítsák az akkumulátorgyárak és kapcsolódó üzemek megfelelő, szennyezésmentes működését;

• a cégek csak az elérhető legjobb, legbiztonságosabb technológiát alkalmazzák, és működjenek transzparensen. Ellenkező esetben a működésükhöz ne kapjanak engedélyt;

• az akkumulátoripari létesítményekről a helyi lakosság, civilek bevonásával döntsenek, és azok ne erőltetett menetben, kiemelt állami beruházásként épüljenek.

A Greenpeace követelése, hogy a hatóságok ezeket az elvárásokat érvényesítsék annak érdekében, hogy a cégek szabályszerű működésével garantálni tudják a dolgozók, a környéken lakók és gyermekeink egészségét. Ezeknek az elmulasztása olyan súlyos következményekkel járhat, hogy minden hibát és szennyezést teljesen ki kell zárni. 

 2024. február 21-én értesítette a Greenpeace-t a Göd-ÉRT Egyesület, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyára mellett csőtörés miatt szennyvíz ömlik ki a környezetbe. A csőtörést rövid időn belül elhárították, ám kiterjedt méretű tócsákban a közeli termőföldön maradt a szennyvíz, mellyel bármelyik helyi lakos, arra járó érintkezhetett. A Göd-ÉRT Egyesület képviselője a frissen kifolyó vízből, míg a Greenpeace munkatársai a mellette lévő szántóföldön vettek mintákat.

 A mintákat ezután a Greenpeace eljuttatta az Eurofins Magyarország laboratóriumába bevizsgálásra. A vizsgálatok mindkét mintában 200 mikrogramm/liter mennyiségben mutatták ki az NMP jelenlétét [1]. A magzatkárosító oldószer uniós korlátozás alá esik, ezért a vegyületet az EU-ban csak külön engedéllyel lehet használni. 

 Bár a nyilvánosság felé nem ismert, hogy pontosan mely vízvezetékben történt a csőtörés, az azonban teljességgel elfogadhatatlan, hogy a szántóföldre kikerülve terheli a környezetet a mérgező NMP-vel szennyezett víz. Az oldószernek semmi keresnivalója nem lenne a kommunális szennyvízben, de ipari szennyvízben sem feltétlenül elfogadható ez a mennyiség.

 A Greenpeace az eset kapcsán adatigényléssel fordult a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-hez, a katasztrófavédelemhez, a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, illetve Göd Város Önkormányzatához. Levelében a zöldszervezet bejelentette a vizsgálati eredményeket, és az alábbiak tisztázását várja:

• Ipari vagy kommunális szennyvíz ömlött ki a Samsung-gyár melletti termőföldre 2024. február 21-én? Mi volt az NMP-szennyezés forrása?
• Szerintük elfogadható-e a zöldszervezetek vizsgálatai során kimutatott 200 mikrogramm/liter NMP jelenléte?
• Tettek-e bármilyen intézkedést a kifolyt szennyezés kezelésére?
• Mi az oka, hogy már több alkalommal csőtörések voltak a gödi Samsung-gyár környékén? 
• Tudnak-e arról, hogy máskor is kijuthatott csőtörés vagy más vízszennyezés révén NMP a Samsung-gyár körül a talajba és a talajvízbe?
• Milyen határozatok, büntetések történtek eddig a Samsung-gyárból származó bármely vízszennyezés (csőtörések, szennyvízben megengedettnél magasabb szennyezettség, talajvízszennyezés) ügyében?