A közelmúltban kihirdették az E.ON Energy Globe verseny hazai nyerteseit: a társaság hat kategóriában kereste az innovatív ötleteket. Az Épület és a Jövő Generációja nyerteseivel beszélgettünk.
„Két napelemes rendszer több elektromos energiát termel, mint amit a helyszínen összesen használunk. Ezzel a többlettel kompenzáljuk a cégautó kibocsátását is” – nyilatkozta a Zöld Ipar Magazinnak Lennard de Klerk. Az Irota EcoLodge, egy klímasemleges üdülőhely, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található.
A szakembertől megtudtuk, a klímasemleges luxusapartmant üzemeltető társaság idén megvett egy 100 százalékosan elektromos autót, és közvetlenül a saját PV-rendszerükből (napelem-rendszerükből) töltik a munkatársak. A fűtés biomasszával (tűzifával) történik, ami ugyancsak klímasemleges.
Egy ilyen üdülőberuházás szerinte egy hagyományos szálloda-megoldásnál körülbelül 30 százalékkal drágább, viszont üzemeltetési költsége nagyon alacsony, „50 százalékkal kevesebb ivóvizet használunk, az áramot magunk termeljük (illetve másoknak is értékesítjük), így az autó vezetése ingyenes: saját árammal töltjük, sőt a meleg vizet is a napkollektoros rendszerünk készíti” – mondta de Klerk. Szerinte minden megoldásuk kompatibilis lakóházakra is: „csak előre kell beruházni, utána viszont jöhet a spórolás”. Úgy látja, egy jól szigetelt ház sokkal kényelmesebb: nemcsak hogy jobb a klíma, de csendesebb is.
A munkatárs szerint a falu fejlődik a szállodával párhuzamosan, ami a beruházásuk előtt kezdődött el, mert a szálloda hat munkahelyet teremtett, ami hozzájárul a település jólétéhez. „A kerékpárok ingyenesen rendelkezésre állnak mindenki számára, és több séta- és bicikliútvonalat tervezünk kiépíteni, valamint természetesen a biológiai úszómedence egész nyáron igénybe vehető” – mondta.
Az Irota EcoLodge vezetője nem csak a „fenntartható pihenést” és szállodaigazgatást tartja fontosnak: „úgy döntöttünk, hogy Európában nem fogunk repülni, mivel szerintünk a belátható jövőben nem lesz fenntartható ez a közlekedési forma. Az alternatíva a vonat, ami ugyan lassabb, de kényelmesebb” – szögezte le.
Népszerűbb környezettudatosság
Az Öko-Kuckó egy 70 négyzetméteres interaktív környezetvédelmi oktatóterem Pécsett, a belváros szívében. A terem berendezése állandó, az interaktív (nyomógombos vagy forgatható) játéktáblák öt témát mutatnak be: természet, víz, energia, vásárlás-fogyasztás és hulladék.
„Az évek során végeztünk javítási munkákat, frissítettük az adatokat, de az alap táblák megmaradtak. A foglalkozásokhoz használt oktatási eszközeink gyűjteményét azonban minden évben bővítjük, saját készítésű és vásárolt darabokkal egyaránt. Célunk, hogy minél több környezetvédelmi témát mutathassunk be az óvodásoknak és iskolásoknak, rendszeresen készítünk kiállítási anyagokat is az aktuális projektjeinkhez” – mondta Borsós Zsófia, az Öko-Kuckó szakmai vezetője.
Azt tapasztalja, hogy egyre népszerűbb a környezettudatosság és a fenntarthatóság témája. A gyermekek mindig nyitottak és érdeklődők, de a szülők és a pedagógusok részéről is egyértelműen nőtt az igény az elmúlt években a környezeti nevelési programok iránt. „Az érdeklődés természetesen még nem jelent elköteleződést vagy változtatást, célunk, hogy a programok során a velünk kapcsolatba kerülő családok és intézmények ötleteket kapjanak a mindennapjaik zöldítéséhez. Ma már sokszor jönnek vissza iskolásként azok a gyerekek, akik ovisként is jártak nálunk. Hiszünk abban, hogy a foglalkozások során szerzett élmények is segítik őket abban, hogy az érdeklődésük a természeti és épített környezet megóvása felé forduljon” – tette hozzá.
Ehhez fontos együtt dolgozni a helyi óvodákkal, iskolákkal és civil szervezetekkel is, hogy összeadódjon az erejük, és hatékonyak legyenek – állítja. Azokat a témákat szeretnék bemutatni az óvodás csoportoknak és iskolás osztályoknak, amelyek segítenek abban, hogy fenntartható módon éljenek a mindennapokban a családok. Beszélgettek a hulladékkezelésről és újrahasznosításról, a környezetbarát vásárlásról, ami a hulladékcsökkentés fontos eszköze, a víz- és energiatakarékosságról, a közlekedésről.
„A kisebbekkel összehasonlítjuk a városi és falusi életmódot, megnézzük, hogy mitől lehet »zöld« egy város, a nagyobbakkal pedig a fenntarthatóság fogalmáról, a klímaváltozásról és az ökológiai lábnyom számításáról is lehet már beszélni. Mindig a korosztálynak megfelelő témát és módszereket alkalmazzuk. Gyakran felmerül az igény arra, hogy az aktuális zöld jeles napról is megemlékezzünk, részletesebben tárgyalva egy-egy témát, iskolások esetén az aktuális tananyaghoz is fontos kapcsolódni” – mondta.
2014 óta folyamatosan segítenek a Baranya, Tolna és Somogy megyében működő intézményeknek abban, hogy megismerjék a Zöld Óvoda kritériumrendszert, minél több pontját teljesítsék, illetve háromévente sikerrel pályázzanak a címre. „Csaknem 150 óvodával kerültünk kapcsolatba, előadásokkal, nevelés nélküli munkanapokkal, pályázati tanácsadással segítettük a pedagógusokat, szerveztünk számukra továbbképzést, valamint óvodai foglalkozásokat tartottunk a gyermekeknek. Sok intézmény tervez velünk az éves programja készítésekor, a cím elnyerése nemcsak a közös munkáról szól, hanem a közös fejlődésről is” – tette hozzá.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2019. decemberi lapszámában jelent meg.)