A gyorsuló technológiai váltások ellenére sokan éveken át megőrzik a használhatatlan telefonokat, régi konzolokat vagy kábelrengeteget. A probléma nem csupán az otthonainkban okozott rendetlenség: a pszichológia, a fogyasztói kultúra és egy újonnan erősödő retro-technológiai piac együtt alakítja azt, hogy mit tartunk értékesnek a digitális korszakban, írja a Szelektálok portál.
A túlzott tárgyőrzés egyik leggyakoribb oka a „just-in-case” („hátha jó lesz még”) gondolkodás, amelyet több pszichológiai kutatás a veszteségkerüléssel hoz összefüggésbe. A fogyasztók hajlamosabbak alulértékelni a ritkán használt tárgyak feleslegességét, ha azok valaha magas érzelmi vagy anyagi befektetéssel jártak.
Az EU-ban a rendelkezésre álló statisztikák szerint 2023-ban átlagosan körülbelül 11,6 kg elektronikai hulladék jutott egy főre. Az adatok arra utalnak, hogy ennek egy része nem kerül azonnal a hulladékgyűjtő rendszerbe, mert sokan otthon tartják meg a régi eszközöket. Magyarországon 2022-ben a hivatalos adatok szerint az e-hulladék visszagyűjtési arány körülbelül 47% volt, ami alapján jelentős mennyiségű működésképtelen vagy elavult eszköz marad magánháztartásokban.
A technológiai eszközökhöz való érzelmi kötődés sokszor személyes mérföldkövekhez kapcsolódik. Első mobiltelefon, első számítógép, első konzol: mind olyan tárgyak, amelyek a digitális szocializáció fontos állomásait jelölik. Egyes gyűjtői szegmensekben — különösen videojátékok és konzolok esetében — az árak az elmúlt években érezhetően emelkedtek, ami arra utal, hogy a nosztalgia egyre fontosabb szerepet játszik a technológiához való viszonyunkban. Magyarországon is érzékelhető az érdeklődés, ezt online piacterek keresési és eladási trendjei is mutatják.
A digitális technológiák gyors lecserélődése paradox módon erősíti a régi eszközök értékét. A tartósság emlékezete – az a korszak, amikor mobiltelefonok 7–10 évig is működtek – a fogyasztók egy részében ellenállást vált ki az eldobható, rövid életű modern eszközökkel szemben. Az OECD környezetvédelmi elemzése szerint az okostelefonok átlagos használati ideje 2,5–3 évre csökkent Európában, ami növeli a „régi, de megbízható” tárgyak iránti kötődést.
Az EU körforgásos gazdasági stratégiája kifejezetten ösztönzi a készülékcsere helyett a javítást és újrahasználatot: 2023-ban bevezették a „Right to Repair” szabályozási csomagot, amely a gyártókra is kötelezettségeket ró. Ugyanakkor a retro-technológiai gyűjtés gyakran szembemegy az anyagvisszanyerési célokkal, hiszen a ritkaság értéket teremt, így sok eszköz tudatosan „kikerül” a hulladékáramokból.
