Sokan nem tudják, de az aeroszol-részecskék is szállítják a vírusokat, ami felülírhatja a kétméteres távolságtartásról gondoltakat. A káros anyagoknak rossz a PR-juk, nem lehet fekete-fehér ellenségképet festeni azokról, ahogyan a járványokról. Tarr Katalinnal, a Levegő Munkacsoport munkatársával erről is beszélgettünk.
– A koronavírus-járvány miatt életbe léptetett korlátozások enyhítésének időszakát éljük. (Az interjú 2020 májusában készült – a szerk.) Örül ennek?
– Ha a levegőszennyezés miatt kérdezi, akkor valószínűleg nem örülhetünk. Rövid távon meg fog nőni az autók használata, ugyanis az emberek a kezdeti időszakban kerülik a tömegközlekedést, ahogy ezt Kínában is tapasztalták a korlátozások enyhítését követően. Magyarország nagyvárosaiban erre rásegít az ingyenes parkolás is. De ki tudja, hogy mi lesz a kerékpárutakkal? Bízunk benne, hogy ezek nem csak a nyár végéig maradnak. Vannak az átmenő forgalom csökkentésére irányuló mintaprojektek néhány kerületben, de kérdés, hosszú távon is meg tudnak-e majd valósulni. Ősszel, a fűtési időszak kezdetén azzal is számolni kell, hogy a válság hatására sokaknak nem lesz pénzük megfelelő tüzelőanyagra, azzal fognak fűteni, amivel tudnak, például hulladékkal vagy gyenge minőségű szénnel. Lehet, hogy a nyugaton leselejtezett, szennyezőbb, dízeles importautók forgalma is megugrik.
– A Levegő Munkacsoportnak volt egy kezdeményezése: a főváros hozzon létre több rakodót a futároknak, annyira megugrott a rendelések száma az elmúlt időszakban.
– Írtunk levelet a döntéshozóknak, kerületi polgármestereknek, de nem kaptunk pozitív válaszokat. Úgy tűnik, félreértették a felhívásunkat, mert válaszukban arról tájékoztattak, a boltok előtti rakodók száma biztosítva van. Mi azonban nem a bolti árufeltöltéssel, hanem a lakossági házhozszállításokkal kapcsolatban kerestük meg őket.
– Azért volt pozitívuma is a karantén-időszaknak. Sok helyen jelentősen csökkent a légszennyezettség.
– Ez kicsit csalóka, mert a fűtési időszak vége is márciusban kezdődött, ami akkor is megmutatta volna hatását, ha nincsenek korlátozások. Nem mellesleg voltak olyan hűvösebb napok, amikor kifejezetten nőtt a szennyezettség, mert sokan fűtöttek, hiszen otthon maradtak az emberek, a gyerekek nem mentek iskolába. De tény, hogy a közlekedésből származó nitrogén-oxidok szintje csökkent.
– Az enyhítések korai szakaszában vagyunk, de már sok helyen kezdenek visszatérni a normális kerékvágásba. Ez meglátszik a friss adatokon?
– Még nem realizálódott a nagy „visszatérés” számokban, ezért korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. A légszennyezettséget sok más tényező is befolyásolja, például a fűtési időszak, az időjárás, és akár mezőgazdasági tevékenységek is. Érdekesség, hogy nemrégiben volt egy homokvihar, ami ugyancsak befolyásolta az eredményeket. Egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) egy interjúban 10-15 százalékos csökkenésről számolt be a nitrogén-dioxid tekintetében a korlátozások idején, ami nem óriási fékeződés.
– A koronavírus-járvány következményei mindenki számára tanulságosak lehetnek. Mit gondol, változhatnak a lakosok fogyasztási szokásai?
– Ez könnyen elképzelhető. Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban nőtt a háztartások környezetvédelmi tudatossága. Az beszédes, hogy a rettentő sokat fogyasztó amerikaiak is másképp látják a dolgokat a pandémia miatt. Pozitív az is, hogy az emberek korábban autóba, repülőre szálltak egy-egy értekezlet, konferencia kedvéért. Most kiderült, erre nem feltétlenül van szükség, online is le lehet bonyolítani a meetingeket. Esélyes, hogy ez hosszú távon is átmegy a gyakorlatba, hiszen ezekkel a megoldásokkal spórolni is lehet.
(Az interjú teljes terjedelmében a Zöld Ipar Magazin 2020 júniusi számában jelent meg. Digitális verzióban megvásárolható itt: https://digitalstand.hu/vasarlas/_kiadvany/_vasarlas/5760 )
További hírek a kategóriából
