Napjainkban honfitársaink jelentős része „visszasírja” az egykori üveges tejet, a jó öreg csatos üveges üdítőket és társaikat. Mindeközben azonban az egyik legrégibb csomagolóanyagnak napjainkban közel sem olyan jó a sajtója, mint a fenntarthatósági célok fókuszában álló műanyagnak. Kozma Péterrel, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége Üveghulladék Szakosztályának vezetőjével beszélgettünk.
– Valós a bevezetőben vázolt helyzet?
– Az üveghulladék gyűjtésének fontosságára valóban kevesebb figyelem irányult, pedig az országos visszagyűjtési arányokat és az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT’20) 2020. évi adatait áttekintve látható, hogy az EU által előírt újrafelhasználási célérték (60%) teljesítésétől még elég messze állunk továbbra is. Erre az évre 37%-os visszagyűjtési és hasznosítási arányt terveznek, a lemaradásunk ezen hulladék anyagáram tekintetében jelentős.
– Itthon az ún. fehér üveget tudjuk feldolgozni, a színes
határon kívül kerül feldolgozásra. Milyen volumenű ágazatot jelent a
fehér üveg feldolgozása itthon és van-e létjogosultsága, hogy a színes is
itthon történjen?
– Az üveghulladék hasznosításának fogalomköre a köztudatban tévesen szerepel. Jelenleg az Európai Unió Bizottságának 1179/2012/EU rendelete rendelkezik az üveghulladék jellegének megszűnését meghatározó kritériumokról. Ennek értelmében a többi közt az üveghulladékból megfelelő minőségi paraméterek elérése mellett előállított üvegcserép hasznosítási műveletnek számít, mivel a hulladékstátusz így megszűnik. Hazánkban több ilyen hulladékhasznosító (feldolgozó) üzem is található, ahonnan a fehér, színes és vegyes üveghulladék a feldolgozást követően mint színre válogatott üvegcserép kerül értékesítésre. Az üvegcserép elsődleges felhasználási területe az üveggyártás, ahol másodnyersanyagként dolgozzák fel. Egy fontos tény, hogy az üvegcserép 100%-ban újra használható az üveggyártás során, amellyel a szén-dioxid-kibocsátás jelentősen csökkenthető. Magyarországon üzemelő üveggyárban valóban csak fehér üvegcserép felhasználása lehetséges, de a hasznosítási folyamatból kikerülő színes, zöld, barna üvegcserepek felvásárlására a szomszédos országokban lévő üveggyárak részéről magas az igény. A gyártás során előállított termék értékesítési lehetősége szabályozza elsősorban, hogy színesüveg-gyártás is létrejöjjön Magyarországon.
– Mint honlapjukon (www.uveggyujtes.hu) önök is írják, hazánkban nincs akkora begyűjtési kapacitás, hogy az egyébként nem csak hazai viszonylatban igen haladó gépek teljes kihasználtságban tudjanak termelni.
– Magyarországon valóban jelentős a lemaradás a 60%-os visszagyűjtési és hasznosítási arány eléréséhez. A hazai hulladékhasznosító üzemek kapacitása viszont elegendő a cél elérése esetén azok hasznosításához. Fontos megemlíteni, hogy a megfelelő technológiai fejlesztések nélkülözhetetlenek az üveggyári feltételekhez szükséges minőségű üvegcserép előállításához. A hazai üzemek technológiai fejlesztéséhez az Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2019. évben fejlesztési pályázat keretein belül két projekt megvalósításához is nyújtott támogatást, ami a hazai üveghulladék-hasznosítás kapacitását nézve biztos alapokat jelent.
– Amíg papírt például gyűjtöttünk, gyűjtünk az iskolában, üveget nem... Lehetséges, hogy emiatt a fiatalabb generációk számára nem jelenik meg markánsan-tudatosan az üveg mint hasznosítható alapanyag, másodnyersanyag?
– Sajnos a környezetvédelmi szemléletformálására elég kevés forrás áll rendelkezésére, pedig a gyűjtési hatékonyság növeléséhez nélkülözhetetlen. Az iskolai üveggyűjtés balesetvédelmi okok miatt nem lehetséges, hiszen a tört palackok sérülést okozhatnak. Mindettől függetlenül a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát a fiatalabb generációk számára tudatosítani kell, és ezt elsődlegesen az oktatáson keresztül lehet közvetíteni.
– Ha csak a szűkebb lakókörnyezetemet nézem, hat gyűjtőpontot is látok
a weboldal térképén. Az országos gyűjtőpontokkal milyenek a
tapasztalatok? Ez önmagában elég a szükséges mennyiség
begyűjtéséhez? Merrefelé kívánják bővíteni a hálózatot?
– Elsődleges cél a gyűjtési arány eléréséhez a hazai gyűjtési hálózat fejlesztése. Amíg a termelőüzemekben keletkező csomagolási üveghulladékot szinte teljes egészében szelektíven gyűjtik, s ezt követően újra hasznosítják, addig több mint 60 000 tonna üveg csomagolási hulladék végzi hulladéklerakóban. Sajnos a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése nem érintette az üveghulladékot, csak néhány településen végez a közszolgáltató ilyen jellegű gyűjtést. Számos településen, a többi közt a fővárosban is jelentősen kevesebb lett a szelektív gyűjtőszigetek száma. A lakosok sok esetben ingyenes „lerakópontnak” vélik a szelektív gyűjtőedényeket, ezzel jelentős gondot okozva az üveghulladék feldolgozásában. Elszomorító, hogy amíg korábban 5-10% idegenanyag-tartalommal gyűjtötték be a lakossági szelektív gyűjtőrendszeren keresztül az üveghulladékot, és adták át hasznosításra, addig ez az arány már 25-30%-ot mutat. Sok településen az illegálisan elhelyezett hulladék nagy mennyisége miatt dönt úgy a közszolgáltató, hogy megszünteti a szigetet, ezzel a lakosoktól a környezettudatos elhelyezés lehetőségét elvéve. A kiskereskedelmi üzletláncokra a Ht.-ben (2012. évi CLXXXV. tv.) foglalt feltételek szerint a nem betétdíjas üvegpalackok esetében is 2017. év közepétől visszavételezési kötelezettség van, így az ilyen jellegű üveghulladék elhelyezhető az üzletek kijelölt gyűjtőpontján. A piacon ebből kifolyólag jelentkező mennyiségi növekedés mindenképpen pozitív képet fest a törvényhozói oldal intézkedésének sikerességéről, azonban véleményem szerint a végső megoldás a gyűjtési rendszer hatékonyabbá tételhez a közszolgáltatás keretein belül tud megvalósulni.
– A hulladékáram egyes elemei időről időre gondba kerülnek. Milyen az üveghulladék helyzete?
– Az üvegcserép keresleti oldala és azok kondíciói ma valóban stabilnak mondhatók, ezáltal hosszú távon tervezhetnek a hazai hulladékhasznosító vállalatok. Azonban az ITM által közbeszerzés keretein belül nyújtott támogatás nélkül, tekintettel a gyűjtés és feldolgozás során felmerülő költségekre és az üvegcserépre vonatkozó jelenlegi felvásárlási árakra, a gyűjtés és az üveghulladék-hasznosítás piaci alapon nem fenntartható, azaz a gyártói felelősségi rendszer támogatás nélkül nem érvényesíthető.
– Mit tehet a fenti ügyekben a szakosztályuk?
– Az Üveghulladék Szakosztály 2019. év közepén alakult a HOSZ keretén belül, a hazai üveghulladék területén érdekelt hulladékkezelők szakmai érdekeinek minél hangsúlyosabb képviseletére. Lehetőségeket keresünk az üveghulladék kapcsán a környezettudatos szemléletformálás minél szélesebb körben történő kommunikációs csatornáinak megtalálásában is. Természetesen ezzel foglalkozó szervezeteknek szívesen állunk rendelkezésükre.
(Az interjú eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2020. februári számában jelent meg.)
További hírek a kategóriából
