A Nemzeti Energiastratégia egyik kiemelt célja, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés kilencven százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban szeretnénk elérni a karbonsemlegességet. A klímavédelmi akcióterv céljai közt szerepel, hogy a következő tíz évben a naperőművek kapacitása több mint a háromszorosára nőjön, illetve 2035-re 200 ezer háztartásnak kellene tetőre szerelt napelemekkel rendelkeznie.

 Horváth Péter János a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke elmondta, hogy Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a klímacélok elérése érdekében. A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 MW-ról 2020. szeptember végére 640 MW-ra növekedett, ami öt év alatt ötszörös növekedést jelentett. A Hivatal 2020. szeptember végén 79 681 darab háztartási kiserőművet tartott nyilván, melyek közül 65 140-et természetes személyek telepítettek – ismertette a számokat a MEKH elnöke.

 Horváth Péter János rámutatott, hogy a növekedési tendencia még erősebb volt háztartási méret (50 kW) feletti naperőművek esetén. Ezeknek az erőműveknek a beépített kapacitása az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, a 2015-ös 25 MW-tal szemben ma 1208 MW-tal számolhatunk. A MEKH elnöke kiemelte, hogy a háztartási méretű és háztartási méret feletti erőművek összesített kapacitása 2015-ről 2020 szeptember végére több mint tízszeresére növekedett, 153 MW-ról 1848 MW-ra.

Az operatív programok forráskeretéből a 2014–2020-as időszakban energiahatékonysági beruházásokra és a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére több mint 600 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás és közel 175 milliárd forintnyi alacsony kamatozású hitel állt rendelkezésre – tette hozzá Horváth Péter János.