A jelenlegi és a jövőbeni szabályozások a használt és a leselejtezett akkumulátorok fenntarthatóbb kezelését követelik meg. A Roland Berger legfrissebb tanulmánya szerint az akkumulátorok újrafeldolgozásuk és a másodlagos felhasználásuk révén jelentősen csökkenthetik környezeti lábnyomukat.
Az elektromos járművekből (EV) és más elektromos mobilitási módokból származó használt és elöregedett akkumulátorok – fennmaradó funkcionalitásuk, valamint értékes nyersanyagtartalmuk miatt – ideális lehetőséget kínálnak mind a másodlagos felhasználásra, mind az újrahasznosításra. A Roland Berger kutatásai szerint a már nem használható, leselejtezett akkumulátorok hatékonyan újrahasznosíthatók, míg a felhasználhatóságukat megőrző akkumulátorok számos más alkalmazásban nyerhetnek új értelmet. Az újrahasznosítási folyamatok fő haszonélvezői a helyhez kötött tárolórendszerek.
„Az akkumulátoripar térnyerése egyre nagyobb, így számolni kell a környezetre gyakorolt hatásával is. Jelen tanulmányunkban megvizsgáltuk az akkumulátorok első életciklusa utáni lehetőségeket, a hasznosítási arányokat és technológiákat, valamint az ezzel kapcsolatos kihívásokat” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
- Az akkumulátorok javítás, felújítás vagy újragyártás útján történő újrafelhasználása az egyik legéletképesebb lehetőség, különösen az autó- és járműiparban a garanciális időszak alatti műszaki hibák esetén. A legtöbb akkumulátort azonban jelenleg nem újrafelhasználásra tervezték, sőt, esetenként kényelmesebb újjal helyettesíteni.
- Az akkumulátorok másodlagos vagy újragondolt felhasználása az alacsony ciklusú alkalmazások esetében lehetőséget kínál az élettartam, és ezáltal a nyereséges életciklus (pl. szünetmentes áramellátás) meghosszabbítására. Műszakilag és gazdaságilag ennek ellenére versenyezniük kell a kifejezetten erre a felhasználási célra tervezett új akkumulátorokkal.
- Végül, az akkumulátorok elemi újrahasznosítása lehetővé teszi a körkörös értéklánc kialakítását úgy, hogy olyan létfontosságú nyersanyagokat nyerünk vissza, mint a nikkel, a kobalt és a lítium, amelyek új akkumulátorok gyártásához később felhasználhatók. Ugyanakkor a legtöbb újrahasznosítási eljárás még nem képes a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok költséghatékony újrahasznosítására.
A Roland Berger úgy véli, hogy az akkumulátorok újrafelhasználása egyértelműen költség- és fenntarthatósági előnyökkel jár a fogyasztók és a teljes társadalom számára, főként az életciklus-alapú kibocsátási árképzés bevezetésével. Ezek mellett azonban számos tényezőt kell figyelembe venni az akkumulátor kialakításának és összetételének meg kell felelnie az új felhasználási célnak. Ezenkívül az akkumulátor fennmaradó állapotának (SoH, state of health) és a rendelkezésre álló töltési ciklusoknak igazodniuk kell az új alkalmazás követelményeihez.
A tanulmány letölthető itt.
