Sokatmondó megállapításokra jutott az a kutatást, amelyet több nemzetközi és hazai szervezet és kutatóhely bevonásával készítettek nemrég a lakossági szilárd tüzelőanyagok háztratási elégetése és a levegőminőség összefüggései tekintetében itthon és a szomszédos Romániában is. A kutatás eredményeit április 29-án délelőtt ismertették a nagyközönséggel az Ökoindustria környezetvédelmi konferencia és expo egyik szakmai szekciójában.

Az Európai Bizottság által 2018-ban kezdeményezett projektben a lakossági szilárd hulladékégetés levegőminőségre gyakorolt hatásai álltak szólt, a kutatók két országban, Magyarországon és Romániában vizsgálódtak. A vírushelyzet miatt egy évet csúszott a projekt lezárása, az eredményekről és az összegzésről Gelencsér András, a nemzetközi projekt vezető kutatója, a konzorciumot (amiben résztvevő volt még a Meteorológiai Kutatóintézet, valamint egy román, egy német és egy belga tudományos partner) vezető Pannon Egyetem oktatója számolt be az Ökoidustria csütörtök délelőtti szekciójában.

Mint a vizsgálat többek között megállapította, a legkritikusabb szennyező anyag a PM10, azaz a szálló porban található apró részecskék, amely igen gyakran túlhaladta a megadott határértéket, főleg a vizsgált közép- és kelet-európai helyszíneken. Mint elhangzott, ennek több oka van: az ipari folyamatok és a közlekedés által kibocsájtott szennyezés, de a kevésbé ismert okok a szilárd fűtőanyagégetés (fa és szén) is szerepelnek. 

Van azonban olyan emissziós forrás is, amelynek elégetését egyetlen európai országban sem szabályozzák: ez a szilárd kommunális hulladék.

-Ennek elégetéséről egyetlen európai ország tekintetében sem rendelkezünk adatokkal. Az biztos, hogy ezeket nem elégetésre tervezték, így kijelenthető, hogy hatalmas mennyiségű szennyező és veszélyes anyag juthat ezek elégetéséből a levegőbe – mondta el Gelencsér András. -A projekt célja tehát az is volt, hogy információkat szerezzünk a levegőbe jutó szilárd, elégedett hulladékok vonatkozásában. Kontrollált laboratóriumi vizsgálatokban égettük el az ilyen hulladékokat, hogy megállapítsuk, mennyire járul hozzá a levegőminőség romlásához ez a folyamat. A lehető legtöbb információt szerettük volna összegyűjteni a különböző hulladékégetési gyakorlatokról ebben a két országban.

A kutatók öt helyen vettek mintákat mindkét országban, így különböző településeken azonosíthatták a szennyezéseket mindkét országban. Azt mindenesetre megállapíthatták, hogy a korábbi modellek alábecsülték a tényleges szennyezéseket.

A szilárd hulladékok elégetésének emissziója egyébként is feltáratlan kérdés sok európai országban. Egy telefonos, ezerfős minta alapján készült felmérésből kiderül: az emberek negyede elismerte, szilárd hulladékot éget otthon, zárt térben, vagy szabad levegőn. Ennek nagy része kerti hulladék, de bőven van benne háztartási hulladék is., sőt, textil és műanyag is.

-Mindez felhívja a figyelmet a hulladékégetési gyakorlatokra Magyarországon – hangsúlyozta az egyetem oktatója. -A kísérlethez egy külön rendszert hoztuk létre, egy 25 kW-os kályhát installáltunk hozzá.

A faalapú minták PAH-kibocsátása kisebb, de a műanyagoké meglehetősen magas volt a kísérletben. Megállapították, hogy az ABS (egy műanyagszármazék) és a PP elégetése esetén háromezerszerese-négyszerese a tűzifához képest a mérgező anyagok felszabadulásának mértéke. Biztosan megállapítható volt, hogy a háztartási szemét elégetése nagyon veszélyes a háztartás lakói számára.