A hulladékgazdálkodás témakörében az elmúlt években megannyi szempontot jártunk körbe a ZIP hasábjain, ám az ágazaton belüli munkavédelemről nem esett szó. Ezt a hiátust szeretnénk pótolni azzal, hogy megszólaltatjuk a témában a Klarwin Magyarország Kft. környezetvédelmi és műszaki koordinátorát, Iványi Norbertet.

-Mennyire tartsuk ma veszélyes szakmának a hulladékos ágazatban tevékenykedőkét?

-Nyilván a munkakör jellegétől függ, de az tény, hogy vannak kockázatok. Gondoljunk csak elsődlegesen a kommunális hulladékra, gyakran éles, szúró tárgyakkal találkozhatnak a munkavállalók, de előfordulhatnak veszélyes vagy biológiai veszélyt jelentő anyagok is. Összességében minden egyes munkakört külön kell vizsgálni, azonban az egyes kockázatokat viszonylag egyszerűen lehet kezelni.

A kockázatok ellen leggyakrabban egyéni, esetenként kollektív védőeszközökkel tudunk védekezni. Az utóbbira egy jó példa lehet egy poros csarnokban egy elszívó berendezés. Ezeket a megoldásokat tudjuk fenntarthatóbbá tenné például egy monitoring rendszer felszerelésével, amivel költséghatékonyabban tudjuk üzemeltetni az elszívót.

-Ezek még csak a fizikai tényezőkkel kapcsolatos részletek, de hogyan tartoznak pl. ide a pszichoszociális tényezők? Ezek valid szempontok egyébként 2025-ben?

-Ezek a pszichoszociális tényezők nagyon is hozzájárulnak az egész ágazathoz, amelyre jellemző a kevéssé kellemes munkakörnyezet. A zajos, poros, folyamatosan változó hőmérsékletű, kellemetlen szagú ipari munkahelyek a hulladékgazdálkodásban dolgozók számára mindenképpen nagyfokú stressz elszenvedésével járnak. Ehhez jön még hozzá a szakma alacsony presztízse, hogy a hulladékkal közvetlenül foglalkozókat még mindig kicsit lenézően kezeli a társadalom, de ebben jómagam már érzek változást, nem kis részben az elmúlt évek pozitív kommunikációjának – ilyen volt, amikor például a kukásokat zöld hősöknek nevezték egy helyi kampányban.

-Mennyire épült be mostanra az ágazatba a munkavállalói jóllét fogalma?

-Én azt látom, elkezdtünk abba az irányba indulni, amikor a cégek – és nem csak a fenntarthatósági jelentésre kötelezett vállalatok – észreveszik, hogy a munkavédelem és a munkavállalói jóllét kulcsfontosságú kérdés, amivel, ha foglalkoznak akkor kézzel fogható az eredmény és a fejlődés. Sokkal jobban megtartják a cégek azon dolgozóikat, akik azt érezhetik, hogy megbecsülik őket, hogy figyelnek rájuk. A munkavédelmet és a munkavállalói jóllétet pedig nyugodtan nevezhetjük az ESG-rendszer alapjának. Ha az ehhez kapcsolódó különböző korszerű technológiák jól vannak implementálva, akkor a dolgozók biztonsága, egészsége és a cég fenntarthatósági teljesítménye egyszerre tud erősödni.

-Mint mondja, a megfelelő munkakörnyezet kialakítását korszerű technológiák bevezetésével lehet elérni. Milyen idevágó jó példát tudna hozni a „saját házuk tájáról”?

– Cégünk a hulladékgazdálkodás területén kínál megoldásokat, különösen a lerakókban keletkező csurgalékvíz kezelésére. Ez a víz számos kockázatot hordoz, hiszen sokféle problémás összetevőt tartalmaz. A hulladéklerakók dolgozói gyakran közvetlenül is kapcsolatba kerülhetnek vele, kiszáradva belélegezhető, és a talajt is szennyezheti. Partnerünk által gyártott fordított ozmózis-technológiával tisztítják meg a csurgalékvizet, így a folyamat végén visszanyert víz biztonságosan visszavezethető a környezetbe. Ez a technológia kiemelkedően magas tisztítási arányt is elérhet, miközben a folyamat teljes mértékben biztonságos a dolgozók számára.
Emellett vízveszteség-csökkentő megoldásokat is kínálunk az ivóvízhálózatok számára, valamint levegőminőség-monitoring rendszereket, amelyek segítenek a szennyező anyagok időbeni felismerésében. Mindezek együtt hozzájárulnak egy egészségesebb, biztonságosabb és fenntarthatóbb környezet kialakításához.

(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2025 októberi lapszámában jelent meg nyomtatásban.)