A japán kormány múlt héten bejelentette, hogy cselekvési tervet fogad el körforgásos gazdaságra vonatkozóan a kritikus ásványok, fémek és műanyagok újrahasznosításának megerősítése érdekében. A cél az újrahasznosított anyagok belföldi kínálatának bővítése és a külföldi erőforrásoktól való függőség csökkentése, írja az ArgusMedia.

A projekt 2030-ig körülbelül 1 billió jen, azaz 7 milliárd dollár összegű együttes állami és magánberuházást foglal magában, Tokió tehát a gazdasági biztonság és az ipari versenyképesség fokozására törekszik. A kormány a körforgásos gazdaságra való áttérést sürgős nemzeti prioritásként kezeli, s ez az elköteleződés túl is mutat a környezetvédelemen.

A fémiparban például 2030-ig elég ambíciózus célokat tűznek ki az újrahasznosított anyagok palettájának szélesítésére: e szegmensben az újrahasznosított alumínium a hengerelt alumíniumtermékek belföldi termelésének körülbelül 40%-át kell hogy kitegye az évtized végére. Az újrahasznosított források várhatóan A belföldön előállított elektrolitikus réz körülbelül 30%-ának addigra újrahasznosított rézből kell állnia, és a ritkaföldfém alapú állandó mágnesekben használt anyagok körülbelül 30%-át szintén újrahasznosítás útján tervezik biztosítani.

Az acél esetében a kormány kibővíti a „zöld acél” alapanyagaként használt kiváló minőségű hulladék elérhetőségét. Ezt alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátással állítják elő, s a jövőben az ilyen kiváló minőségű hulladék előállításához szükséges feldolgozási kapacitás körülbelül 2 millió tonnával fog növekedni évente, miközben megerősítik a hulladék és az ipari hulladékok begyűjtési oldalát is.

Ami a műanyagokat illeti: Japán elő kívánja mozdítani az újrahasznosított anyagok használatát, hogy csökkentse az importált alapanyagoktól, például a nyersolajtól való függőséget. A kormány ezért például felhasználási tervek kidolgozására kötelezi a gyártókat.

A terv az újrahasznosítási infrastruktúra megerősítését is szorgalmazza, beleértve a létesítményekbe történő beruházásokat és a mesterséges intelligencia alapú válogató technológiák fejlesztését, a minőség javítása és a költségek csökkentése érdekében. Valamint intézkedik az újrahasznosító központok, hálózatok, a feldolgozó, tároló és olvasztó kapacitások támogatásáról is.

Mindez az erőforrásokért folytatott globális verseny fokozódásának tudatában történik: az egyes országok egyre inkább nemcsak az elsődleges erőforrások, hanem az újrahasznosított anyagok biztosítására is törekszenek. Kína már szigorította a kritikus ásványok exportellenőrzését, az EU pedig szigorúbb szabályokat vezetett be az elektronikai hulladék exportjában, és bővítette az újrahasznosított műanyagok használatát.