A Watershed Investigations és a Basel Action Network legfrissebb, a The Guardian számára készített adatelemzése szerint 2025-ben Németország és az Egyesült Királyság vezette a globális műanyag hulladékexportőri listát. A hatalmas mennyiségű, gyakran fejlődő országokba és Törökországba áramló szemét súlyos ökológiai válságot okoz. Bár az Európai Unió és a britek is az exportszabályok szigorítására készülnek, a „hulladékkolonializmus” és a hiányzó hazai újrahasznosítási kapacitások továbbra is fenntartják a globális szennyezést, írja a Dontwasteit.
A 2025-ös kereskedelmi adatok elemzése rávilágított, hogy Németország lett a világ legnagyobb műanyaghulladék-exportőre, miután egyetlen év alatt több mint 810 000 tonna műanyag szemetet szállított külföldre.
Szorosan mögötte a második helyen az Egyesült Királyság áll. A britek több mint 675 000 tonna hulladékot exportáltak, amely az elmúlt nyolc év legmagasabb értéke, és térfogatát tekintve elegendő lenne mintegy 127 000 darab szabványos tengeri szállítókonténer megtöltéséhez.
Ezzel szemben a nagyobb földrajzi kiterjedésű és népességű országok, mint az Egyesült Államok vagy Kína, kevesebb műanyaghulladékot exportálnak, mivel nagyobb hányadot kezelnek belföldön (hulladéklerakókban, égetőkben vagy újrahasznosító üzemekben), és nem nehezedik rájuk olyan mértékű újrahasznosítási célkitűzés, mint Európára, ahol az exportált mennyiség is beleszámít a hivatalos újrahasznosítási statisztikákba. Az Egyesült Államok 385 000 tonnával a világ ötödik legnagyobb exportőre volt 2025-ben, míg Kína 2024-ben mindössze a 18. helyen állt.
Az Európai Unió megállapodott arról, hogy 2026 novemberéig betiltja a műanyaghulladék exportját a többnyire gazdag országokat tömörítő OECD-n kívüli államokba. Jelenleg azonban a hulladék fele még mindig ezekbe a célországokba áramlik. Az EU Bizottság szóvivője megerősítette, hogy az új hulladékszállítási rendelet mintegy félmillió tonna műanyaghulladékot érint. Ezen felül 2025 decemberében a Bizottság új intézkedéscsomagot fogadott el a körkörös gazdaság és az európai újrahasznosítás fellendítésére.
Az Egyesült Királyság a 2021-es Környezetvédelmi Törvényben (Environment Act 2021) hasonló kötelezettségvállalást tett a nem OECD-országokba irányuló exportra vonatkozóan, ez azonban még egyeztetés alatt áll. Az adatok szerint 2025-ben a brit export mintegy egyötöde még mindig nem OECD-országokba ment. A Malajziába irányuló szállítások – amely immár az Egyesült Királyság harmadik legnagyobb célországa – 2024 óta csaknem 60%-kal nőttek.
Sara Matthieu, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség európai parlamenti képviselője vízválasztónak nevezte a közelgő exporttilalmat, ám figyelmeztetett: az EU belföldi újrahasznosítási kapacitása az elmúlt években 1 millió tonnával csökkent. Matthieu szerint a probléma gyökere az, hogy az újonnan előállított (szűz) műanyagok még mindig sokkal olcsóbbak, mint az újrahasznosított anyagok.
A tilalom közeledtével a szakértők attól tartanak, hogy az összes export a fejlődő OECD-országokba (például Törökországba) vagy Kelet-Európába tevődik át, amelyek nem rendelkeznek megfelelő kapacitással. Amy Youngman, az Environmental Investigation Agency jogi szakértője további kiskapukra is felhívta a figyelmet: „Fennáll a veszélye annak, hogy megnő az EU-ból az Egyesült Királyságba irányuló export, amelyet aztán a britek harmadik országokba, köztük nem OECD-országokba (pl. Malajziába) re-exportálhatnak.” Bár a hatóságok próbálják ezt megakadályozni, a szakértők szerint jelentősebb és holisztikusabb szakpolitikai változtatásokra van szükség a globális válság kezeléséhez.
