Európának a gázfüggőség miatti kiszolgáltatottság elég nyilvánvaló lett már Ukrajana 2022-es lerohanása előtt is, hiszen Putyin már 2021-ben elkezdte fegyverként használni a gázt Európa ellen, kihasználva függőségünket. Az árak drasztikus emelkedése már akkor elkezdődött, miközben az ázsiai országok hasonló gázársokkot élnek át jelenleg az iráni helyzet eszkalációjával.
Éppen ezért örülhetünk annak, hogy az áramtermelésben világszerte visszaszorul a gáz szerepe- írja a szerző. Hozzáteszi: ha sikerül gyengíteni a gázárak és az áramárak közötti kapcsolatot, akkor az áramárak zuhanni kezdenek. Még nagyobb BESS-kapacitás nélkül is csökkennek, amennyiben a napenergia mellett jelentős szélenergia is jelen van a rendszerben, ahogyan Spanyolország esetében. A spanyol energiaárak zuhanása, ezáltal a versenyképességük növekedése kezd egyre inkább téma lenni az általános közéleti témájú megszólalásokban is, ami végre felülírja azt a káros mítoszt, hogy a versenyképességet a zöld átmenet rontja.
Épp az ellenkezőjéről van szó. A gázfüggőség csökkenésével és a megújulók növekedésével az energia egyre olcsóbb lesz Németországtól Nagy-Britanniáig. Az átmenet akkor lesz persze igazán látványos, ha a gáz részaránya egy kritikus szint (kb. 20%) alá csökken, és nem a magas gázár, hanem az alacsony megújulóár határozza meg az áram árát az idő egyre nagyobb részében.
A változás gyorsasága különösen érthető az OCGT-k esetében, mivel ezek a gyorsan szabályozható gázturbinák rendkívül rossz hatásfokúak: az elégetett gáz energiájának nagy része hő formájában elvész. Tegyük hozzá, hogy az Európában elterjedtebb kombinált ciklusú gázerőművek (CCGT) sokkal hatékonyabbak, mivel a hulladékhőt is felhasználják villamosenergia-termelésre (és a jövőben akár hidrogénnel is működhetnek).
Szilva Attila szerint a villamosított fűtés csak közös európai elektromos hálózattal működhet igazán jól – példákat hoz az elektromos hőszivattyúra és a skandináv víztározós erőművekre.
Ami a hazai helyzetet illeti, mint írja, Magyarország szintén növelhetné hozzáférését a szomszédos országok szivattyús energiatározóihoz, miközben jelentősen bővíthetné saját BESS-kapacitásait is. Ez utóbbi csökkentené a rendkívül költséges hálózatfejlesztési beruházások szükségességét, valamint az áramimportot, amely jelenleg a teljes magyarországi fogyasztás körülbelül egyötödét-egynegyedét teszi ki. A szélenergia továbbra is nagyrészt hiányzik a rendszerből, ami sokszor épp akkor segítene, amikor nem süt a nap. De remélhetőleg ez hamarosan változni fog – jósolja az Uppsalai Egyetem kutatója.
„Összefoglalva elmondható, hogy az ipari mértékben telepített akkumulátorparkok, a BESS-fejlesztések nem csak az elektromos hálózat fizikai stabilitásában (frekvencia, feszültség) segíthetnének, hanem mára képesek az áramár jelentős csökkentésére is ott, ahol kiváltják a drága gázturbinákat. Magyarország esetén jelentősen csökkentenék a nyáresti importot, valamint télen is érdemben mérsékelhetnék az áramárakat. Ez lenne a valódi rezsicsökkentés, ami ráadásul a klímát is védené. Tárolásra fel!” – adja meg a hívószót a cikk végén a szerző.
