Nemzetközi téren is kiemelkedő jelentőségű eredményhez vezetett Prof. Hornok Sándor, a HUN-REN és az Állatorvostudományi Egyetem által működtetett HUN-REN‒ÁTE Klímaváltozás: Új Vérszívó Paraziták és Vector-borne Kórokozók Kutatócsoport vezetője által irányított vizsgálat. A kutatásokban meghatározó szerepet játszott a Holland Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NVWA), valamint Dr. Péteri Orsolya állatorvos. Minderről a HunRen Magyar Kutatási Hálózat számol be friss cikkében.
A kutatók egy éven át gyűjtötték és vizsgálták Budapest egyik peremkerületében a kullancsokat. A munka során olyan, sorozatos mutációkat fedeztek fel, amelyeket csak a sejtmagba beépült mitokondriális génekkel lehet magyarázni. Ezeket a géneket a kullancsokban eddig nem ismerték.
Emellett sikerült új módszert kidolgozni az érintett kullancsok életkorbecslésére, amelynek segítségével bebizonyosodott, hogy a mutáns gének – szokatlan módon – fiatal kullancsokban gyakrabban mutathatók ki.
A kutatás további jelentős eredménye, hogy közép-európai városi területen első alkalommal azonosítottak egy távol- keleti eredetű bakteriális kórokozót, valamint egy emberre veszélyes egysejtű élősködő világviszonylatban is kiemelkedő gyakorisággal fordult elő a vizsgált mintákban. Az eredményeket bemutató tanulmány a rangos, Q1-es besorolású Ticks and Tick-borne Diseases tudományos folyóiratban jelent meg.
A szezon elején gyűjtött helyi kutyakullancsok mitokondriális, ún. cox1 génjében a kutatók általános genetikai vizsgálati (PCR) módszerrel sorozatos, elvileg életképességgel összeegyeztethetetlen (letális) mutációkat azonosítottak. E kullancsok többsége fiatal kifejlett példány volt. Amikor azonban a teljes mitokondriális génkészletet specifikusabb módszerrel vizsgálták ugyanezekben az eltérést mutató kullancsokban, a letális mutációk hiányoztak. Mindez arra utal, hogy a mutációk csak a sejtmagba beépült – funkció nélküli – mitokondriális DNS-ben (angolul NUMT, azaz nukleáris mitokondriális DNS) voltak jelen. E NUMT-oknak a létezése emberben és számos állatfajban ismert, de kullancsokban eddig még nem igazolták. Jelentőségük abban áll, hogy vizsgálatukkal következtetni lehet a populáció eredetére, korára, egészségi állapotára és a környezetükben előforduló, mutációt okozó anyagok hatására.
A budapesti vizsgálatban ezen kívül kimutattak egy állatról emberre is terjedni képes (zoonótikus) baktériumot, az Ehrlichia muris-t, amely a Távol-Kelet felől vonuló madarakkal érkezhetett, és a vizsgálat eredményei szerint már endémiássá vált, azaz tartósan megtelepedett a külvárosi élőhelyen. Továbbá, míg a szintén zoonótikus egysejtű élősködő, a Babesia microti jellemzően 1-2% körüli gyakorisággal fordul elő a hazai közönséges kullancsokban, a Budapesten tavasszal gyűjtött példányok 36%-ában találták meg a kutatók, ami igen magas aránynak számít. E parazita hasonlóan magas gyakoriságát korábban csak észak-amerikai kullancsokban jelentették, ahol, szemben Európával, ez a faj felelős a legtöbb emberi babesiosis esetért, amely egy vörösvértesteket megtámadó parazita-fertőzés.
