Az újrahasznosító üzemekre világszerte egyre nagyobb nyomás nehezedik, egyre több műanyaghulladékot kellene feldolgozniuk, egyre több típusból, ráadásul egyre magasabb minőségi szabványok szerint. Az elvárások jelentős része a kompozitokkal foglalkozó cégeket érinti, s a  feladat teljesítése egyre összetettebbé válik e cégek számára, írja a Waste Management World, cikkében. 

Ha megkérdeznénk a világban bárhol egy kompozitanyag-gyártót, hogy mi okozza a feldolgozásban a legnagyobb kihívást, nem a műanyagokat, mint alapanyagot fogják említeni – ez a kihívás ugyanis mára nagyrészt megoldódott. A műanyaghulladék-áramok zavarba ejtő és egyre növekvő változatossága az igazi kihívás, ezeket az anyagokat ugyanis az újrahasznosítóknak gyakran ugyanazon a gépen, sőt, gyakran ugyanazon a napon, egy adott gyártási szakaszban kell feldolgozniuk. A ragadós, szennyezett, fogyasztói felhasználásból származó műanyag fóliától az élelmiszerrel érintkező PET-palackokig pontos követelményei vannak a mechanikus újrahasznosítás világának; ez a világ pedig mára a versengő anyagkövetelmények, szabályozási kötelezettségek és gazdasági realitások csataterévé vált.

Abban szinte minden érintett cég egyetért, hogy a legtöbb mérnöki nehézséget a poliolefin csomagolások, és különösen a fóliában gazdag műanyagcsomagolások jelentik. Markus Huber-Lindinger, az EREMA ügyvezető igazgatója el is magyarázza, miért. A probléma nem csak a polimer anyag maga, hanem annak alacsony térfogatsűrűségű, ingadozó nedvességtartalmú, változatos szennyeződési és szagspektrumú kombinációja, amely egyszerre terheli az adagolási, olvadékstabilitási, szűrési és végső pelletminőségi fázisokat.

Az alacsony térfogatsűrűség – a felaprított fólia hírhedt „bolyhossága” – talán a leggyakoribb probléma. Amikor a fóliahulladékot tömörítik, ey könnyű, terjedelmes massza az eredmény, s ez az anyag rengeteg levegőt tartalmaz. Az, hogy ezt az anyagot egyszerű bevigyék egy standard extruderbe, komoly mérnöki tervezést igényel, legyen szó bármilyen áteresztőképességi sebességről. 

A szennyeződés egy újabb gondot jelent. Paul Niedl, a Starlinger kereskedelmi vezetője szerint az újabb anyagok gyakran jobban szennyezettek, így szükség van az erre reagáló berendezésekre.  A Starlinger PCUplus pelletkondicionálója képes eltávolítani akár a visszamaradgó szagszennyeződéseket is, lehetővé téve a kapott anyag felhasználását még érzékeny alkalmazásokban, például élelmiszer-csomagolásban vagy kozmetikumokban.

A cikk további megállapításai ITT olvashatóak.