A novemberi antalyai COP31 ENSZ-klímacsúcs török elnöksége hivatalos cselekvési programjában kiemelt prioritásként kezeli a mesterséges intelligencia (MI) és az adatközpontok rohamosan növekvő energia- és vízigényének megfékezését,valamint a települési szilárd hulladék mennyiségének drasztikus csökkentését. A török–ausztrál megosztott elnökség alatt megvalósuló csúcstalálkozó két új kezdeményezést indít útjára: az „Antalyai MI-vállalást” (Antalya Pledge on AI), amely a fenntartható adatközponti tervezést és tiszta energiás működést szabályozná, valamint az „MI a tiszta technológiákért” (AI for Clean Tech) programot, amely az ipari kibocsátáscsökkentést támogató technológiai kísérleti projekteket kapcsolja össze a befektetőkkel.
A kezdeményezések alapvető célja, hogy a technológiai szektor ne mélyítse a klímaválságot, hanem átlátható módon segítse elő az erőforrás-hatékonyságot. A csúcs gazdasági fókuszú gerincét a „35-öt 35-re” (35-by-35) globális villamosítási vállalás adja, amely arra ösztönzi az országokat, hogy 2035-re a végső globális energiafogyasztás legalább 35%-át villamos energiából fedezzék, tiszta energiatermelésre, hálózati modernizációra és energiatárolásra támaszkodva. A hulladékgazdálkodás és az anyagkörforgás szempontjából ugyanakkor kiemelkedő jelentőségű a kapcsolódó vállaláscsomag: a tervezet célul tűzi ki a települési szilárd hulladék éves volumenének legalább felére csökkentését 2035-ig, valamint a körforgásos anyagfelhasználási ráta minimum 15%-ra emelését globális szinten. Ezek a célkitűzések közvetlenül kapcsolódnak az épületek energiafogyasztásának 25%-os mérsékléséhez és a fenntartható, zöld nemzetközi szállítási folyosók kialakításához.
Murat Kurum török környezetvédelmi miniszter és kijelölt COP31-elnök hangsúlyozta, hogy a kormánynak kötelessége meghatározni a kereteket a technológiai óriások számára, kötelezve őket energiafelhasználásuk transzparens bemutatására és a zöldenergiára való átállásra. Hasonlóan éles hangot ütött meg Simon Stiell, az ENSZ klímavédelmi vezetője, aki szerint a folyamatosan növekvő klímaválság és az arra adott politikai válaszok között történelmi szakadék tátong. Stiell kiemelte: a hatalmas étvágyú mesterséges intelligencia jelenleg növeli a szén-, olaj- és gázalapú szennyezést, miközben felhajtja a háztartások és vállalkozások energiaköltségeit, így a szektor vezetőinek ideje bizonyítaniuk, hogy az MI által kínált előnyök valóban túlszárnyalják annak óriási környezeti és társadalmi árát.
Bár az elemzők – köztük Dave Jones, az Ember agytröszt vezető szakértője – üdvözölték a villamosítás központi szerepét, a klímacsúcs sikerét komoly geopolitikai feszültségek és gazdasági bizonytalanságok árnyékolják be. Az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok okozta piaci zavarok, az inflációs nyomás, valamint a fejlődő országok klímafinanszírozása körüli viták mind nehezítik a konszenzust a Párizsi Megállapodás 2 Celsius-fok alatti céljainak elérésében. A hulladékszegény gazdaság és a fenntartható technológiai átmenet számára az antalyai konferencia valódi vizsga lesz: kiderül, hogy a világ képes-e jogilag és pénzügyileg is számonkérhető kötelezettségvállalásokká formálni a digitalizáció és az ipari hulladékáramok zöldítését.
