Bár a magyarországi önkormányzati választás alig csak pár órája zajlott le, a közterületeken még szinte valamennyi politikai hirdetés és óriásplakát kint van. Egy részüket megrongálták, vagy már le is estek és most a közlekedést, gyalogos haladást akadályozzák. A hatályos szabályzat szerint a választáson indult és ennek támogatásáért közterületi politikai hirdetést elhelyező szervezetnek 2026. május 12-ig kell eltávolítania az utcákról. De körülbelül milyen mennyiségű hulladékról is van szó?
Meg lehet-e becsülni – valamennyire pontosan – hogy hány politikai jellegű hirdetés került ki az idei önkormányzati választási időszakban Magyarország utcáira, tereire? Nos, a kérdésre csak nagyságrendi becsléset lehet adni, pontos, naprakész nyilvántartás ugyanis e tekintetben nincs és a piac is meglehetősen töredezett, azaz több szolgáltató cég végzi a plakátolást, az önkormányzati szabályozás nem egységes és a jogszabályi környezet is gyakorta változik.
Ennek ellenére megpróbálkozunk a becsléssel, az ismert hazai reklámpiaci adatokból kiindulva.
- Ma kb. 15 ezer-25 ezer óriásplakát (billboard) létezik hazánkban, egyes hálózatok önmagukban akár több ezer négyzetméternyi reklámfelületet is kezelhetnek. Ebben minden típusú reklámfelület benne foglaltatik – a kereskedelmi, a kulturális és a politikai jellegű is.
- Az összes hirdetésből már kicsit bonyolultabb kiszűrni a politikai reklámot – normál/nem kampány időszakban természetesen sokkal kevesebb ilyet láthatunk, becslések szerint 5-20 % az arányuk. Azaz a fenti összmennyiségből kb. 1000-5000 ilyen hirdetés jelenhet meg a magyarországi közterületeken.
- Természetesen egészen más a helyzet kampányidőszakban, amikor a politikai szereplők gyakorlatilag „letarolják” a hazai reklámfelületeket, akár 30-60 %-nyit (azaz 5-15 ezer db) is kihasítva a plakátmennyiségből.
A képet azonban sok tényező torzíthatja, pl.
- nem csak óriásplakátok léteznek, hanem citylight-ok, molinók, LED-falak, buszreklámok, stb.
- sok az átfedés – azaz ugyanaz az üzenet fut különböző felületeken
- a reklámok gyorsan és többször cserélődnek
- a reklám jellege/célja nem azonosítható egyértelműen politikainak (mert pl. önkormányzati tájékoztatást tartalmaz, így nem számítható be a hivatalos kampányba).
A 2026 tavaszi kampányidőszakban kikerült, kifejezetten politikai jellegű hirdetések mennyiségét a felület mennyisége alapján tudjuk tovább számolgatni.
Ha csak az óriásplakátoknál maradunk, ezekből ebben az időszakban akár 6-17 ezer közötti darabszám is kikerülhetett a hazai közterületekre. Egy hagyományos óriásplakát mérete kb. 5,04 méter x 2,38 méter, azaz kb. 12 négyzetméter – ezt szorozva a fenti mennyiséggel egy mintegy 72.000-204.000 négyzetméternyi felületet kapunk.
Ez kb. 10-30 átlagos (7000 négyzetméteres) focipályával megegyező terület, de akár egy kisebb magyar város összes (beépített) terének területe is lehet ennyi.
De mégis, mennyi hulladékot jelent ez már elhasznált politikai hirdetésként, miután lekerültek a plakátok a hirdetőhelyekről?
Nos, a 12 négyzetméteres klasszikus óriásplkatáok anyaga legtöbbször egyfajta speciális (blueback) papír, vagy vékony műanyag; tömegük úgy általában 120-200 grammot nyom négyzetméterenként. Egy darab plakát így kb. másfél-két és fél kiló súlyú. Ha a két szélső értékkel számolunk, akkor minimum 9000 kilogrammot, de akár 42 500 kilogrammot is nyomhat az összes ide tartozó billboard súlya.
Azaz a mostani kampány után jelenleg 10-40 tonna plakátszemét is lehet a közterületeken -amennyiben egy rétegben ragasztják, ami viszont nem jellemző. Valójában 2-3 rétegben is ragasztanak egy-egy plakáthelyre, azaz inkább 100-200 tonna között lesz a – csak az óriásplakátból – származó hulladékmennyiség, és akkor a többi típusú reklámhordozót még nem számoltuk bele.
Még egy becslést elvégeztünk a mesterséges intelligencia segítségével: ennek a hulladéknak a CO2-lábnyomát: ez alsó becslésünk szerint 20, a felső szerint 150 tonna szén-dioxid is lehet. Mintha félezer ember elrepült volna repülővel Budapestről, Londonba.
