A közelmúltban egy olyan technológiai vívmány született Magyarországon, amely a körforgásos gazdasági megoldás egyik zászlóshajója lehet világviszonylatban – adta hírül a hazai sajtó a New Energy Kft. fejlesztéséről. A Zöld Ipar Magazin megkereste a céget és azt a külföldi multinacionális nagyvállalatot, amely felfigyelt a magyar technológiára, és beépítette saját gyakorlatába.
Használt autógumi abroncsok: ki ne találkozott volna velük erdőszélen, illegális lerakóhelyeken? A gumihulladék ugyanolyan égető problémája az emberiségnek, mint a műanyag. Ugyanakkor kevésbé látványos, mert nem úszik a vízen, hanem lesüllyed. Amikor az alapítók 2003-ban megalapították a New Energyt, a tengeren úszó, kontinens méretű műanyag hulladékot még nem ismerték világméretű problémaforrásként – noha a gumihulladék már eléggé elterjedt volt. A gumi egyébként felettébb tartós és ellenálló anyag, akár 800 évig is fennmarad a természetben, ráadásul mérgező anyagokat bocsát ki magából, ezért komoly ökológiai veszélyforrás is. A kezelése sem megoldott: egy részéből – az anyagot hasznosítva – gumi járólapot készítenek, de nagyobb százalékban elégetik vagy deponálják napjainkban is.
A 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozás azért jött létre 2003-ban, hogy a piaci igényeknek megfelelő gumiabroncs pirolízis technológiát fejlesszen ki. A kutató-fejlesztő cég több mint egy évtizedes munkájának eredményeként sikerült nemzetközi szinten olyan innovatív technológiát kifejleszteni, amelyre a világ vezető vegyipari konszernjei, a többi között egy nemzetközi multinacionális cég is felfigyelt. Az eljárásnak köszönhetően először vált az eddig kezelhetetlen autógumi hulladék „körforgásossá”, amelynek során a gumi 80-85%-át teljes egészében újrahasznosítják. (A technológiai folyamat során olaj, korom és acél keletkezik. Az olajból újra műanyag készül, a koromból gumi, az acélból pedig ismét acél.)
– Az alapításkor arra fókuszált a fejlesztés, hogy a hulladékok nem csupán fizikai átalakítások által hasznosulhatnak, hanem a kémiai visszaalakítás kiindulási anyagokká (pirolízis folyamata) egy jövőbe mutató megoldás lehet – tájékoztatta magazinunkat Váradi Viktor ügyvezető igazgató. – Az alapvető problémát az jelentette, hogy a gumiabroncs hulladékok sokfélék, eltérő előkezelési módszereket igényel technológiai szempontból az optimális anyag létrehozása, miközben figyelni szükséges a költséghatékonyságra is.
2007-ben indították be első üzemüket, és gyártották le az első liter olajat. Mint Váradi Viktor meséli, ekkor még nem volt stratégiai cél a körforgásos gazdaság és a termékek megújuló alapanyagból gyártása, ezért az olajat az elején elektromos áram termelésére használták. Nagy siker volt, amikor az első 1kWh áramot megtermelték a saját maguk által gyártott piroolajból. Hosszú évekig kísérleteztek a technológia alapjainak letételével, számtalanszor futottak technológiai zsákutcába, így mindig újabb irányokba kellett átütő megoldásokat találni. 2014-re jutott el a fejlesztés abba a stádiumba, hogy új, megbízhatóan működő üzemet lehessen építeni; ezzel a kapacitást is sikerült megduplázni és két reaktorsort üzembe állítani. Az előkezelés modernizálására a következő évben került sor, új gumihulladék-daráló gépsort telepítettek, amely lehetővé tette a gépesített, nagy mennyiségben történő feldolgozást. Az üzemesítés után egy másik hulladékvonal pirolízis kísérleteibe is belekezdett a cég, így 2019-ben a műanyag hulladékok pirolízises kísérletei sikerrel zárultak, megvalósult a magas olajkihozatal.
– Ekkortájt ismerkedtünk meg a DBH Investmenttel, amely egy új Fenntartható Fejlődési Kockázati tőkealap létrehozásán dolgozott, és ennek keretében kereste a körforgásos gazdaságban átütő sikerrel kecsegtető technológiákat. Az első megbeszélések alapján a DBH-nak egyértelmű volt, hogy a New Energy megoldása a világon egyedülálló és kimagasló, ezért megkerestek számos, a világon vezető szerepet betöltő vegyipari céget, amelyek komoly érdeklődést mutattak. A leginnovatívabbnak és a leggyorsabban reagálónak a BASF mutatkozott. A DBH folyamatosan segítette a tárgyalásokat addig, amíg meg nem született 2020. szeptember elején a New Energy és a BASF SE német petrolkémiai vállalat közötti együttműködési megállapodás, két fő témára fókuszálva: 1. kutatás-fejlesztési együttműködés a technológia kiterjesztésére, 2. a keletkező olajtermékekre vonatkozó szállítási szerződés megkötése. Hogy teljes legyen a körforgásos gazdasági hasznosítás, 2020-ban a keletkezett pirokorom frakció újrahasznosítására is együttműködést kötöttek egy hazai koromgyártó céggel – ebben a korom újrahasznosítását elősegítő géppark kifejlesztése a cél.
Mégis hogyan találtak rá a magyar cégre, és milyen közös céljaik vannak a magyar vállalkozással? – kérdeztük dr. Thomas Narbeshubert, a BASF magyarországi leányvállalatának ügyvezetőjét.
– Folyamatosan figyelemmel kísérjük azokat a helyi innovatív technológiákat és megoldásokat, amelyek elősegíthetik a BASF fenntarthatósági stratégiájának megvalósítását, így találtuk meg a New Energyt a DBH segítségével. A BASF és a New Energy egyaránt elkötelezett a globális műanyaghulladék-probléma megoldásában, ezért egy kutatásra és fejlesztésre irányuló megállapodást is aláírtunk, amelynek célja a New Energy saját pirolízis technológiájának adaptálása más műanyaghulladék-áramok átalakításához.
A BASF előtt már nem volt ismeretlen a pirolízises eljárás, mint technológia, ChemCyclingTM elnevezésű projektjük 2018-as indulása óta különféle lehetőségeket vizsgáltak meg, hogy a németországi Ludwigshafenben található integrált termelési hálózatukat (Verbund) vegyi úton újrahasznosított alapanyagokkal láthassák el. Célzottan keresték az együttműködést olyan technológiai partnerekkel, akik a pirolízis nevű termokémiai eljárással akár vegyes műanyag hulladékot, akár elhasználódott gumiabroncsot alakítanak nyersanyaggá (pirolízisolaj). Ezzel az olajjal már helyettesíthetik a fosszilis alapanyagokat – a mechanikai módszert jól kiegészítő vegyi újrahasznosítás pedig alkalmas olyan műanyag hulladék újrafeldolgozására, amelyre jelenleg nincs más magas hatékonyságú megoldás (pl. vegyes műanyag hulladék, szennyezett műanyag, többrétegű csomagolás és gumiabroncs). A technológiában rejlő lehetőségek teljes kiaknázásáig azonban még bőven van tennivaló: egyrészt tovább kell fejleszteni a műanyag hulladék pirolízisolajjá történő átalakításának meglévő technológiáit (a keletkező másodlagos alapanyag magas minőségéért), másrészt sokkal több kapacitást kell kiépíteni. A törvényi szabályozás határozza meg, hogy ez a technológia mennyire lesz életképes a hulladékiparban.
A cégek előtt mindenesetre biztatónak tűnik a jövő: az EU területén közel 3,3 millió tonna gumiabroncs hulladék keletkezik, amelynek 85%-a a New Energy technológiájával visszaalakítható lenne alapanyagokká, azaz ennyivel kevesebb fosszilis nyersanyagot kellene a Föld mélyéről felhozni. A gyártási kapacitások vonatkozásában az elkövetkező 5 évben további technológiák telepítését tervezi a magyar cég, vélhetően az EU tagállamain belül. Váradi Viktor azt mondja, örömmel tennék ezt elsőként hazánkban, majd a többi környező országban is.
