Az Európai Unióban energiafelhasználásunk 40 százalékát fordítjuk az épületeink hűtésére és fűtésére, és azok közel 75 százaléka alacsony energiahatékonyságú. Az Európai Unió épületeinek közel háromnegyede energiapazarló. A probléma kezelésére már számos innovatív megoldás áll rendelkezésünkre, ám rengeteg olyan kiaknázatlan lehetőséget rejt az építőipar, amellyel tovább korszerűsíthetők a meglévő alapanyagok és eljárások. Az EIT Climate-KIC 100 ezer eurós összdíjazású inkubációs programja május 6-ig olyan magyar vállalkozások jelentkezését várja, amelyek épületkorszerűsítési megoldásokkal válaszolnak a klímaváltozás kihívásaira.
Hazánkban fűtésre, meleg vízre és főzésre használjuk a háztartási energiafogyasztás 80 százalékát és a KSH szerint körülbelül 4,4 millió otthon szigetelése nem felel meg a modern elvárásoknak. A korszerűtlen és nem energiahatékony megoldásokkal szemben fel kell lépnünk – az EIT Climate-KIC Retrofit Startup Acceleration programja azokat az ötletgazdákat támogatja, akik innovatív elképzeléseikkel az épületkorszerűsítés terén alkotnak maradandót. Az inkubációs program összesen 100 ezer euró vissza nem térintendő támogatással járul hozzá a fenntartható ötletek sikeres megvalósulásához.
De mikor nevezhetünk egy épületet fenntarthatónak? Egy „zöld” épület tervezőjének minden életciklusában szem előtt kell tartania az energiahatékonyságot és a károsanyag-kibocsátást a tervezéstől kezdve, az üzemeltetésen, karbantartáson át az élettartam végéig, amikor az anyagok visszagyűjtésre, illetve újrahasznosításra kerülhetnek. Az energiahatékonyság akár egy renoválás során is növelhető; a New York-i Szent Patrik katedrális legutóbbi felújításakor az épület éves energiafelhasználását közel harmadával csökkentették, így jelentősen mérséklődött a környezetterhelése.
Ahhoz, hogy egy épület fenntarthatósági szintjét mérni tudjuk, többféle rendszer áll rendelkezésünkre. Ilyen például a LEED (Leadership in Energy and Environmental Design), amelyet 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban. A rendszernek köszönhetően a pályázók pontszámokat érnek el különböző területeken – mint a fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége vagy az innováció – és ezeket a pontszámokat összesítve az egyes projektek elnyerik a megfelelő minősítést. Budapesten 2009-ben szigorított LEED v3 minősítést kapott az Infopark E épülete. Akkoriban mérföldkőnek számított, mivel hazánkban ez volt az első megvalósult épület, amely elnyerte ezt a minősítést. Azóta összesen 11 másik épület szerzett ugyan ilyen elismerést, többek között a Four Points by Sheraton vagy az MTK új Hidegkuti Nándor Stadionja.
Az EIT Climate-KIC Retrofit Startup Acceleration programot hirdet, amelybe az épületkorszerűsítési és építőipari megoldásokkal rendelkezők jelentkezését várja. Elsősorban olyan kihívásokra várnak innovatív megoldásokat, mint:
– az építőipar digitalizációja,
– a meglévő épületek és (ipari) műemlékek korszerűsítése,
– az épületek fejlesztése, mint potenciális erőforrások,
– az építkezés és építőanyag gyártás során keletkezett hulladékanyag felhasználása,
– a fenntartható, megújuló és újrahasználható építőipari alapanyagok.
A jelentkezőknek lehetőségük nyílik iparági szakemberekkel és business coach-okkal együttműködve véglegesíteni üzleti modelljüket, feltérképezni a piacot, hogy a validálást követően sikeres vállalkozássá váljanak. A féléves inkubációs időszak végén a startupok szakmai zsűri előtt prezentálják terméküket vagy szolgáltatásukat. A legjobb ötletek akár 25 ezer euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatásban is részesülnek.
Jelentkezés és további információ: https://klimainnovacio.hu/hu/program/retrofit-startup-acceleration
