Az Egyesült Államok Képviselőháza közvetlenül a félidős választások előtti ülésszak lezárása előtt három kulcsfontosságú, hulladékgazdálkodást érintő jogszabálytervezetet fogadott el az Energetikai és Kereskedelmi Bizottság csomagjának részeként, írja a Waste Dive. A kezdeményezések célja a védelmi és fejlett gyártási iparágak nyersanyag-függőségének mérséklése a belföldön felhalmozott hulladékáramok és másodnyersanyagok hatékonyabb visszanyerése révén.

A törvénycsomag egyik legjelentősebb eleme a BRACE Act (HR 9615), amely az elavult, 1996-os higany- és akkumulátorkezelési szabályozást frissíti a modern lítiumion-kémiák elterjedésére reagálva. A tervezet előírja az EPA számára, hogy 18 hónapon belül minősítse a lítiumion-akkumulátorokat univerzális hulladékká (a veszélyes hulladékok egy egyszerűsített kezelésű alkategóriája). Marianette Miller-Meeks képviselő szerint a bürokrácia és az engedélyezési terhek csökkentése lehetővé teszi, hogy a végső feldolgozók közvetlenül az újrahasznosítás helyszínén tárolhassák a beérkező egységeket, felgyorsítva az olyan stratégiai fémek kinyerését, mint a lítium, a kobalt, a nikkel és a réz, amelyek terén jelenleg Kína dominálja a globális ellátási láncot.

A másik kiemelt tervezet, a CHARM Act (HR 9617) a szilárd hulladékok ártalmatlanításáról szóló 1965-ös törvényt (Solid Waste Disposal Act) módosítaná, kötelezve az EPA-t egy átfogó Nemzeti Kritikus Ásványi Anyag Visszanyerési Stratégia kidolgozására a társügynökségekkel együttműködve. A koordinált szövetségi stratégia kifejezetten olyan korábban mellőzött hazai forrásokra összpontosítana, mint az elektronikai hulladékok (e-hulladék), a felhagyott bányaterületek meddői vagy a szénerőművi pernye.

A törvénycsomag elfogadása világosan jelzi, hogy a hulladékgazdálkodás az egyszerű ártalmatlanítási és köztisztasági feladatból a nemzetbiztonsági és iparpolitikai stratégia kulcselemévé lépett elő. Az akkumulátorhulladékok logisztikájának ésszerűsítése, a lerakókban és ipari melléktermékekben található fémek bányászata (urban mining) közvetlenül csökkenti a primer bányászat környezeti terheit, miközben biztosítja a zöld átálláshoz szükséges másodlagos nyersanyagokat.