Az Európai Szélenergia Ügynökség (WindEurope) kalkulációja szerint a kontinens a tavalyi villamos energia fogyasztása 15 százalékát szélenergiából fedezte. Az ügynökség úgy számolt, Európában 15,9 GW új szélenergiát telepítettek 2019-ben, aminek háromnegyede volt onshore (azaz szárazföldön létesítettt) szélenergia. A magyar kormány korábbi stopja miatt hazánk 2020-ra nagy mértékben leszakadt a többi európai országtól e tekintetben, de a kormány nemrég kiadott új energiastratégiája meglepő módon most ismét számol a szélenergiával.
Tavaly globálisan rekordméretű növekedést könyvelhetett el a szélipar: Összesen 60,7 gigawatt (GW) új szélerőművi kapacitást állítottak termelésbe világszerte, amivel a szélenergiapiac megközelíti mostanra a 700 GW méretet. Az újonnan üzembe helyezett szélturbinák 55 százalékát mindössze négy gyártó – a dán Vestas, anémet-spanyol Siemens Gamesa, a kínai Goldwind és az amerikai General Electric szállította – állítja a Bloombergre hivatkozva a Napi.hu.
A legnagyobb szállító a Vestas maradt. A német-spanyol Siemens Gamesa a tavalyi évben inkább az offshore területekre összpontosított, ahol a korábbi negyedik helyről a másodikra lépett előre. A toplistában a fent említett első öt helyezett változatlan maradt, de a kínaiak is nagyon felerősödtek : a Ming Yang (6.) a Windey (7.) és a Shanghai Electric (9.) is bekerült a Top10-be. A szélenergiát újra felfedezni látszó Egyesült Államokban a telepítések mintegy fele a piacvezető GE érdeme.
Habár a honi szélenergiatermelés eddigi szabályozásának eredményeként mostanra Magyarország teljesen leszakadt Európáról, némiképp változni látszik az irány. A napokban a kormány új energia és klímastratégiájára hivatkozva a Magyar Nemzet már úgy fogalmazott, hogy „a megújulók között feltünteti a stratégia a szélenergiát, amely a tervek szerint 2030-ban is a jelenlegi 330 MW körül alakul.” Vagyis mégsem vezetik ki az energiamixből, ahogyan azt eredetileg tervezték.
Ami a szakmai, energetika és gazdasági számításokat illeti: az energiapiacon világszinten is elismert Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) 2019 februári tanulmányában azt állítototta, hogy Magyarország 2030-ra akár 2500 MW-ra is növelhetné a beépített szélerőmű kapacitását – emlékeztet a Napi.hu cikke.
