Az energiaszegénységről, mint új európai társadalmi betegségről közöl cikket webodalán a Klímapolitikai Intézet. Mint az írásban többek között a szerzője megállapítja, míg a 2010-es évek közepén még csupán egy szűk rétegnek okozott rendszeres küzdelmet a fűtés és elektromosság számlák kifizetése, mára igencsak más a helyzet. Mindezért a Klímapolitikai Intézet szakembere az orosz-ukrán háborút teszi felelőssé.
Az energiabiztonságot nemzetközileg egyre inkább alapvető emberi jogként kezelik, hiszen elválaszthatatlan az élethez és egészséghez való jogtól, szögezi le a cikk.
„Az európai gazdaságot az elmúlt években több csapás érte, a 2020-as koronavírus járvány, már repedéseket okozott az európai gazdaságban. A 2022-ben kitört ukrán-orosz háborút azonban teljes sokk követte. A háború, illetve az azokra válaszul bevezetett szankciók és az energia-infrastruktúra átrendeződése töréseket okoztak Európa energiaellátásában és árazásában. A gáz- és villamosenergia-piaci problémák, a beszállítók bizonytalansága, az importköltségek és az energiaárak ugrásszerű emelkedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több háztartás kerüljön energia-szegénységbe. Az energiaszegénységnek több oka lehet, ezek az alacsony jövedelem, az elavult energetikája az épületeknek, illetve a magas energia árak. Az energiaárak növekedése különösen az érzékeny rétegeket sújta. Az alacsony jövedelműeket, a nyugdíjasokat, és az egyedülálló szülőket, családokat.
Az EU statisztikái és nemzeti adatok azt mutatják, hogy az utóbbi években, különösen 2021-től kezdve, jelentős romlás történt azoknak az aránya, akik nem tudják megfelelően befűteni otthonukat.
A megfelelő fűtés hiánya egy statisztika, mely során a megkérdezettek vallanak arról, hogy megengedhetik-e, hogy felmelegítsék a lakásukat ideális lakhatási hőmérsékletre. Ez a szám az Európai Unióban 2021-ben 6,9% volt, ez a háború kitörését követően 2022-re 9,3%, illetve 2023-ban már 10,6%-át érintette az uniós polgároknak. Ilyen magas arányt a 2010-es évek óta, nem láttunk, ahol az európai lakosság a 2008-as gazdasági válság hatásait szenvedte még.
Mint az írás leszögezi, napjainkban a fogyasztói tartozásokat tekintve aggasztó tendenciák figyelhetőek meg. „Németország esetében a lakosság 5%-a nem tudja időben befizetni közüzemi számláit napjainkban. Ez a 2010-ban, még 3,5% volt, és a 2010-es években végig 3% körül mozgott. Franciaország is hasonló tendenciát látunk, a számos szolgáltató miatt, nem látunk pontos képet, de egy elemzés szerint 1,6%-os növekedés látható 2015-óta 2023-hoz viszonyítva. A Le Monde pedig arról számolt be a lakosság 30%-nak okoz gondot befizetni a számlákat, míg ez az arány 2020-ban, még csak 18% volt. Az EU átlagot tekintve elsőre pozitív képet láthatunk, 2010-ben, még 9,6% volt hátraléka közüzemi számlákban, ez 2023-ra 6,9%-ra esett. Azonban 2019 óta lassan növekedő értéket láthatunk, akkor csupán 6,2%-nak okoztak gondot a számlák befizetései. A csökkenés fő oka, hogy számos országban jelentősen csökkent ez az arány a lakosságban, Magyarországon például 12%-kal, ezzel ma már az európai középmezőnybe tartozik, Németországgal és Franciaországgal közösen.” – írja az Intézet munkatársa.
Az írásnak ugyanakkor egyáltalán nem része a magyarországi helyzet feltérképezése, így nem ersik szó benne arról, hogy a hazai statisztikák szerint is idehaza 2016-ban például a háztartások 14 százaléka, 2018-ban 1,1 %-a kínlódott a közüzemi számlák határidős kifizetésével, s bár 2024-re ez az arány örvendetesen mérséklődött, de tavaly még mindig 7 % volt azon háztartások aránya, akiknek havonta okozott gondot az áramszámlák, vagy a gázszámlák kiegyenlítése. (Forrás:ResearcGate, Századvég)
