Egyre több aggódó bejelentést kap a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) e napokban. A nyár utolsó hónapjában – de akár már július közepétől – rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Mint a szakmai szervezet azonban megerősíti, ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése és az őszi madárvonulás elindulása, illetve az erre történő felkészülés áll.

A kert, a park, az utcai fasor nyár elején és közepén zeng a madarak énekétől, majd a fiókák és az etető madarak hangjától, a fűben folyamatosan ott keresgélnek a fekete rigók és az itatókon is nagy a forgalom, mivel a települési fajok többsége két fészekaljat is nevel egy szezonban, ráadásul ha jól érzik magukat valahol, nagy valószínűséggel a második költésre is az első közelében kerül sor. 

Az augusztus eleje azonban mindig nagy változást jelent: kiürülnek a fecskék és fehér gólyák fészkei, majd a levegőben vadászó, a szántókon, árokpartokon szedegető madarak hirtelen, napok alatt mintha eltűnnének. Ám megijdeni nem kell:zt a látszólagos madárhiányt nem a tömeges pusztulásuk, hanem a viselkedésük természetes változása okozza.

A tojások kiköltése, majd a fészekben fejlődő fiókák etetése helyhez köti a madarakat – ám a fiatalok fészekelhagyását követően ez a kényszerű területhűség csökken, a második költés végén pedig meg is szűnik. A fiókák teljes önállósodása és szétszéledése után a párkapcsolat is megszűnik vagy lazul.

Az őszi vonulással aztán valóban elkezd csökkenni Magyarország madárállománya, hogy szűk két hónapon belül, az Eurázsia északi térségeiből és a hegyvidékekről érkező átvonulókkal és a nálunk telelőkkel ismét növekedjen a faj- és egyedszám, majd az etetőknek és a téli itatásnak köszönhetően a lakossági madármegfigyelések száma is. Tehát ha érezhetően kevesebb madarat látunk a kertünkben, környezetünkben, még ne fogjuk egyértelműen a klímaváltozásra – habár az valóban komolyan befolyásolja az egyedszámot és más tényezőket, a házi verebek populációja például 1980 óta a felére csökkent Európában, de a többi ismert városi faj is jelentős egyedszám-csökkenést szenvedett el.