Az óceánokon átsodródó apró műanyagrészecskék csendben gyengíthetik a Föld egyik legerősebb klímavédelmi mechanizmusát. Új kutatások szerint a mikroműanyagok megzavarják a tengeri élővilágot, amely viszont segítené az óceánokat a szén-dioxid elnyelésében, miközben lebomlásuk során üvegházhatású gázokat is felszabadítanak. Ám ezek a szennyező anyagok a planktonok, a mikrobák és a természetes szénciklusok megzavarásával erodálják az óceánok globális hőmérséklet-szabályozó képességét, írja a ScienceDaily.
A tudósok újabb aggodalmakat fogalmaztak meg, miután egy tanulmány kimutatta, hogy a mikroműanyagok zavarják az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét, pedig ez a folyamat létfontosságú szerepet játszik a Föld hőmérsékletének szabályozásában.
A mikroműanyagok apró, öt milliméternél kisebb műanyagrészecskék. Mára a bolygó szinte minden részén elterjedtek: kutatók a mély óceáni vizekben, tavakban és folyókban, a levegőben, a talajban, az északi-sarki jégben, sőt még az emberi testben (pl. az agyban, a méhlepényben) is kimutatták ezeket az anyagokat. Széles körű jelenlétük egyben egyre növekvő környezeti kockázatot jelent, mert a részecskék mérgező anyagokat hordozhatnak, amelyeket a vadon élő állatok és az emberek elfogyasztanak, így a mikroműanyagok hozzájárulnak a betegségek terjedéséhez, az ökoszisztéma megzavarásához, a tengeri élőlények károsodásához és a talajminőség romlásához is.
A klímaváltozás sürgető kezelése ellenére a tudósok szerint a mikroműanyagok és az éghajlati rendszerek közötti kapcsolat sokkal kevesebb figyelmet kap, mint ami szükséges lenne. A kutatók a Journal of Hazardous Materials: Plastics című folyóiratban megjelent tanulmányukban kifejtik: „Az éghajlatváltozás és a műanyagszennyezés két olyan fő környezeti kihívás, amelyek összetett módon metszik egymást. A mikroműanyagok (MP-k) befolyásolják a biogeokémiai folyamatokat és közvetlenül hozzájárulnak az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásához.”
De mi is a címben említett zavaró hatás és hogyan „működik”?
A mikorműanyagok az óceáni ökoszisztémákban a fitoplanktonra és a zooplanktonra, a szén körforgásához elengedhetetlen élőlényekre gyakorolt hatás révén zavarják össze a természetes széntárolást. A tanulmány kiemeli a plasztiszféra, azaz a mikroműanyagok felületén kialakuló mikrobaközösség szerepét is – a kutatók szerint ez a mikrobiális réteg (komplex biológiai aktivitása révén) hozzájárul az üvegházhatású gázok termeléséhez, már ha hagyják „dolgozni”.
„Tanulmányunk azt mutatja, hogy a mikroműanyagok az óceán szén-dioxid-elnyelő képességét is zavarják, ami kritikus fontosságú a Föld hőmérsékletének szabályozása szempontjából” – mondta Dr. Ihsanullah Obaidullah, a Sharjah Egyetem Integrált Vízfeldolgozó Technológiák Tanszékének docense és a tanulmány külsős szerzője.„A mikroműanyagok ugyanakkor gyengítik a „biológiai szénszivattyút”, s idővel ezek a változások az óceán felmelegedéséhez, savasodásához és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethetnek, veszélyeztetve az élelmezésbiztonságot és a part menti közösségeket világszerte.” – tette hozzá a kutató.
