Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyar lakosság újrahasznosítással kapcsolatos tudása, derült ki az IKSZ – Italos Karton Egyesülés nem reprezentatív kutatásából. Hazánkban ráadásul van olyan hulladéktípus, amelyet a válaszadók 90 százaléka szelektíven gyűjt. A tejeket és gyümölcsleveket jellemzően italos kartonban veszik hazánkban, ezek újrahasznosítására pedig négyből három magyar figyel oda. A pozitív hozzáállás és a magas általános tudásszint ellenére komoly igény van további tájékoztató kampányokra, elsősorban a közösségi médiában, sajtóban és közterületeken.
A kutatásból kiderült, hogy a magyarok közel 90 százaléka gyűjti szelektíven a műanyagot, és 75 százalék felett van az italos kartont és papírt szelektíven gyűjtők aránya. Utóbbi nemzetközi összevetésben is megállja a helyét, a Getränkekarton-Recycling Schweiz 2025-ös svájci kutatása szerint a kitöltők mintegy harmada figyel az italos kartonok rendszeres újrahasznosítására, 17 százalékuk csak alkalmanként, mintegy 50 százalékuk pedig egyáltalán nem.
Az IKSZ kutatása kimutatta, hogy a magyar lakosság közel 70 százaléka ügyel a fém- és alumínium-újrahasznosításra, ugyanakkor az üveggel már csak bő 55 százalék foglalkozik. A betétdíjas termékeket 10-ből 9 magyar váltja vissza, akik pedig nem, azok közül minden harmadik sértetlenül teszi ki annak érdekében, hogy a gyűjtögetők el tudják vinni.
Hulladékudvarba minden második magyar jár rendszeresen.
Hazánkban ráadásul az újrahasznosításhoz való pozitív hozzáállás találkozik a tudással is. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a sárga hulladékgyűjtőbe a rendeltetésének megfelelően mit lehet helyezni, a magyarok 83,9 százaléka a műanyagot, 66,7 százaléka az italos kartont, 52,8 százalék pedig a fémet és alumíniumot jelölte meg.
A kutatásból kiderült, hogy az italos karton népszerű, mivel a válaszadók mintegy 60 százalékánál legalább 3 darab gyűlik össze egy héten. Ezekből jellemzően tejet (83,2%), gyümölcslevet (69%) fogyasztanak, de sokan ebben veszik a paradicsomsűrítményt (21,3%) és a kefirt is (18,6%). Ahogy fentebb is jeleztük, a kutatás egyértelműen rámutatott, hogy négyből három magyar szelektíven is gyűjti ezeket a termékeket és a sárga kukába teszi bele.
Az általános tudásszint az italos kartonokkal kapcsolatban is kiemelkedő, a válaszadók közel 83 százaléka tisztában van vele, mi történik az italos kartonnal az elszállítás után és milyen úton kerül az anyag a speciális papírgyárba, sőt, 80 százalék tudja, milyen terméket készítenek utána belőle.
Ezek az adatok nemzetközi viszonylatban is imponálóak, hiszen például a már említett, a Getränkekarton-Recycling Schweiz egyesület által 2025-ben készített svájci kutatás szerintaz ottani válaszadók mintegy 50 százaléka tartotta egyáltalán újrahasznosíthatónak az italos kartont.
A magyar lakosság környezettudatos hozzáállását igazolja, hogy a válaszadók az ismereteiket még bővíteni is szeretnék.
Több mint 90 százalékuk fontosnak tartja, hogy több szó essen a sajtóban is a fenntartható hulladékkezelésről, sőt, 60 százalékuk szerint a média mellett a termékcsomagolásokon és közterületi felületeken is érdemes lenne tájékoztató anyagokat elhelyezni.
A potenciális csatornák szempontjából egyértelműen a közösségi média – különösen a Facebook – dominál, ezen kívül az online, broadcast és nyomtatott sajtótermékek, a tömegközlekedési megállókban elhelyezett plakátok, valamint az óriásplakátok érhetnének el nagyobb közönséget.
Hozzá kell tenni, hogy a márkák oldaláról a fenntartható törekvéseket inkább alapvetésnek tekintik a magyarok, mint extrának, ezt igazolja, hogy mindössze minden második lenne adott esetben többet is fizetni a garantáltan újrahasznosításra kerülő csomagolásért, és ők is jellemzően egy maximum 10 százalékos emelést fogadnának el.
