Ősszel ismét füstbe burkolóznak a kertek, pedig ma már pontosan tudjuk, mit okoz az avarégetés, írja cikkében a Másfélfok. Egyetlen zsáknyi avar elégetése is tízszeresére növeli a levegő részecskeszennyezettségét. A füstben pedig rákkeltő és mérgező vegyületeket is találhatunk. A jó hír: az avar nem szemét, hanem értékes tápanyag. Komposztálva, talajtakaróként visszakerülhet a természet körforgásába – füst nélkül, tiszta levegővel.
Ha ősz, akkor megszokott látvány a kertvárosok és falvak fölött gomolygó fehér füst – az avarégetésé. Sokan még ma is úgy tesznek, ahogy egykor nagyapáink, pedig ma már pontosan tudjuk, mekkora károkat okoz ez az ártalmatlannak hitt szokás. Az avar füstje ugyanis komoly kockázatot jelent, hiszen a levelek magas víztartalma és tömörödöttsége miatt az égés soha nem tökéletes, és így a levegőbe rengeteg egészségre káros vegyület kerül. A HungaroMet legutóbbi mérései most számszerűen is rámutattak, milyen mértékű légszennyezést okoz egyetlen avarkupac elégetése.
A HungaroMet Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központjának munkatársai 2025. szeptember 30-án – a részecskeszám mérő műszerek tesztelésének részeként – megvizsgálták, mekkora részecskeszennyezést okoz az avarégetés. A kísérlet során egy zsáknyi, körülbelül 100 liter avart gyújtottak meg, és egy órán keresztül figyelték a levegőminőség változását. A tűzrakóhelytől mintegy húsz méterre elhelyezett mérőkocsiban a levegő részecskeszennyezettségét (PM10 és PM2,5 frakciókat), valamint külön készülékben a részecskeszámot mérték. A mérés idején enyhe, változó irányú szél fújt, ami időnként a füstöt a mérőműszerek felé sodorta.
Az eredmények egyértelműek voltak: amikor a füst elérte a mérőberendezéseket, a részecskék száma és koncentrációja több mint tízszeresére nőtt az alapszennyezettséghez képest. A füstben végig magas volt a kisebb részecskék, a PM2,5 frakció aránya, amelyek az emberi egészségre károsabbak, hiszen mélyebben bejutnak a légzőrendszerbe, esetenként akár a véráramba is.
Avart égetni káros, de sokak számára kérdéses az is, hogy szabad vagy nem szabad. Elég sok a bizonytalanság és félreértés ebben a témában, érdemes pár sorban kitérni az avarégetéssel kapcsolatos szabályokra.
A zöldhulladék-begyűjtő rendszerek bevezetése után több város, település betiltotta az avarégetést, Budapesten például 2012 óta tilos. 2020-tól a kormányzat is kivezetni tervezte a helyi önkormányzatoknak adott lehetőséget az általános tiltás alóli felmentésre, ezt kommunikálta is, de végül benne hagyta a szabályozásban. A bizonytalanságot ezek a módosítások és visszavonások okozzák.
Mik hát a hatályos szabályok? Az avar és kerti hulladék égetése fő szabályként az ország teljes területén tilos. A környezetvédelmi törvény azonban lehetőséget ad a települési önkormányzatok képviselő testületeinek arra, hogy helyi önkormányzati rendelet megalkotásával – melyben rögzítik a részletes szabályokat (mikor, milyen időjárási körülmények között vagy egyéb feltételek mellett végezhető) – illetékességi területükön belül megengedjék az avar égetését. (Ez volt az a felhatalmazás, melyet először megvont, majd mégis meghagyott a kormányzat.)
Ha tehát valaki avart tervez égetni a kertjében, tájékozódnia kell a helyileg illetékes önkormányzatnál, hogy az rendelkezik-e avarégetési rendelettel. Ha igen, akkor az abban foglalt szabályok betartásával megteheti – ha nem, akkor avart égetni tilos! A szabály megsértéséért akár 300 000 Ft-os büntetés járhat!
