Az energiaárak mellett egyre inkább az ellátás biztonsága és a kiszámítható működés kerül előtérbe a vállalkozások energetikai döntéseiben. Augusztus óta válsághelyzetben a MAVIR, akár a legalább 500 kW lekötött teljesítményű cégeknél kötelező terheléscsökkentést is elrendelhet, de az energiatárolás a kisebb vállalkozások számára is problémát jelenthet.
A 2026-os nyár megmutatta, hogy az ipari energiaellátás biztonsága érzékenyebb kérdés lehet annál, mint amivel sok vállalkozás korábban számolt. Az alacsony dunai vízállás és a Paksi Atomerőmű kapacitásának átmeneti csökkenése idején a hálózat egyensúlya is nagyobb figyelmet kapott.
Ebben a helyzetben lépett hatályba augusztus 1-jén a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet. A szabályozás a legalább 0,5 MW, vagyis 500 kW lekötött teljesítményű felhasználókat érinti. Jelentős hálózati zavar, I. vagy II. fokú válságveszély, illetve villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén a MAVIR kötelező terheléscsökkentést rendelhet el.
Ha egy vállalkozás a meghatározott szint felett továbbra is vételez áramot, a többletmennyiség után az adott krízisidőszak átlagos HUPX másnapi negyedórás árának 200 százalékával számított megtérítési igény érvényesíthető. Ha pedig az előírt csökkentés ismételt, kétórás felszólítás után sem történik meg, a MAVIR kezdeményezheti az üzem ideiglenes kikapcsolását a közcélú hálózatról.
A nyári közvetlen veszélyhelyzet elmúlt, a szabályozás azonban megmaradt. Ez azt jelenti, hogy a 2027-es tervek készítésekor a nagyfogyasztóknak már arra is érdemes választ adniuk: mi történne a termeléssel, ha rövid időre vissza kellene fogniuk az áramfelhasználást.
Ennek súlya iparáganként eltérő. Egy élelmiszeripari üzemben vagy hűtőházban a hűtési lánc megszakadása miatt alapanyagok és késztermékek mehetnek veszendőbe, miközben a kieső kiszállítások további költségeket okozhatnak.
A gyógyszeriparban még nagyobb lehet a közvetett veszteség. Egy rövid feszültségkimaradás miatt leállhatnak a tisztatéri rendszerek, az újraindítás előtt pedig sterilizálásra, ellenőrzésekre, újrakalibrálásra és validációra lehet szükség.
Vagyis maga az áramszünet lehet rövid, a termeléskiesés viszont akár napokig is tarthat.
Egy nagy energiaigényű gépipari vagy transzformátor-összeszerelő üzemben más jellegű a probléma. Daruk, hegesztőrobotok és tesztpadok működése időszakosan jelentős teljesítménycsúcsokat okozhat. Ilyen helyzetben az akkumulátoros energiatároló egyik feladata az lehet, hogy mérsékelje ezeket a csúcsokat, és csökkentse a hálózatról felvett teljesítmény hirtelen megugrását.
Demeter László, a Wagner Solar üzletágvezetője szerint az előkészítést azért is érdemes ősszel elkezdeni, mert a tervezés és az engedélyeztetés több hónapot vehet igénybe. „Az ipari energiatárolást sokáig elsősorban megtakarítási eszközként nézték a cégek, pedig ugyanilyen fontos kérdés az is, hogy mennyibe kerül egy leállás. Egy olyan üzemben, ahol egy rövid hálózati zavar után órák vagy napok kellenek az újraindításhoz, egészen másképp kell kiszámolni egy tároló értékét. Itt már az üzletmenet folytonossága is része a beruházás gazdasági oldalának”. – mondja a szakember.
Az energiatároló ugyanakkor önmagában nem jelent automatikusan jó beruházást. A rendszer méretét az adott vállalkozás fogyasztási profiljához kell igazítani: számít, hogy mikor jelentkeznek a fogyasztási csúcsok, van-e saját napelemes termelés, hány műszakban működik az üzem, és pontosan milyen feladatot szánnak a tárolónak.
A rendelkezésre álló információk szerint már a 100–200 kWh-s nagyságrendtől érdemes lehet megvizsgálni a tárolási lehetőségeket, miközben a nagyüzemek fogyasztása ennek sokszorosa is lehet. Nincs azonban minden vállalkozásra alkalmazható szabványos rendszer. A túlméretezés azért különösen kockázatos, mert a magasabb beruházási költséget nem feltétlenül követi arányosan nagyobb megtakarítás. Ha a plusz akkumulátorkapacitás jelentős része kihasználatlan marad, a megtérülés akár 6–7 évre vagy még hosszabb időre is kitolódhat.
A gazdasági számításokat javíthatja, ha a vállalkozásnak még van felhasználható 2026-os beruházási kerete, illetve ha a fejlesztéshez megfelelő finanszírozási vagy adózási konstrukció kapcsolható. Az újabb generációs tárolótechnológiák ára is kedvezőbbé vált, így egyes beruházások ma már alacsonyabb belépési költséggel tervezhetők.
