Nemcsak a felszínen látható szárazság miatt van ok az aggodalomra: a talaj alatt is egyre kevesebb a víz. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint Közép- és Kelet-Európa a világ egyik legsúlyosabban érintett térsége a talajvízhiány szempontjából, ezen belül pedig Magyarország helyzete különösen kedvezőtlen – számolt be róla a 24.hu.
A szervezet több mint százoldalas elemzése a 2025-ös év vízkészleteit vizsgálta, és azt mutatja, hogy a felszín alatti vízszintek nemhogy nem tértek vissza a korábbi normális értékekhez, hanem tovább romlottak. Ez azért különösen fontos, mert a talajvíz nem egyik napról a másikra tűnik el, és pótlása is hosszú folyamat. A tavalyi nyári aszály tovább súlyosbította a helyzetet, miközben a Duna vízhozama is jóval elmaradt a megszokottól. Magyarország teljes szárazföldi vízkészlete, vagyis a felszíni és felszín alatti vizek együtt, jelentősen a korábbi átlagos állapot alatt maradt.
A problémát jól érzékelteti, hogy egy korábbi hazai becslés szerint a talajvízszint átlagosan 1,4–1,7 méterrel van az ideálisnak tekintett szint alatt, és évente további 2–3 centiméterrel süllyedhet. A 2026-os év eseményei alapján pedig a helyzet tovább romolhatott.
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató egyenesen úgy fogalmazott: „az egész világon Közép- és Kelet-Európában, azon belül is Magyarországon tűnik a legaggasztóbbnak a talajvíz helyzete.”
Attól, hogy ősszel véget ért a nyári hőség, a vízhiány nem oldódik meg néhány esősebb nappal. A szakértők szerint ezért nem egyszerűen több csapadékra lenne szükség, hanem arra is, hogy az ország jobban megtartsa a rendelkezésre álló vizet.
